KÁROS SZENVEDÉLY?
A legfrissebb kutatási adatok alapján, ma Magyarországon a megkérdezett serdülők 80%-a szabadidejében "gépezik".
Amerikában a szemészeti és ortopéd szakorvosi gyakorlatban a gépezést kísérő tünetekre már új kifejezések születtek, pl.
playstation hüvelykujj, iPadnyak, de a csuklóizületi, és látásproblémák mellett a fej-és nyakfájás is gyakori. Ugyanakkor érzelmi, szociális és pszichológiai problémákat is kiválthat a rendszeres videó játék, különösen, ha a gyerek személyiségéből, élethelyzetéből adódóan szorongóbb, hajlamos a depresszióra, aminek következményeként figyelemzavar és viselkedésproblémák is megjelenhetnek.
Amikor gyermekünk már több órája, - egy számunkra teljesen értelmezhetetlennek tűnő, ugrabugráló figurákat ide-oda mozgató játékkal - "szórakozik", hajlamosak vagyunk kiborulni, és azonnal valami "értelmes" elfoglaltságot ajánlani a gyereknek, de ha alaposabban belegondolunk, a játéktevékenységnek ez a fajtája is örömforrás, és a pszichés fejlődés egyik eleme.
LEHET HASZNOS IS!
A kutatások zöme azt támasztja alá, hogy a kártékonyságukról szóló híresztelések mellett a pozitív hatások vannak túlsúlyban! Ahogy a gyerekek ösztönösen tudják, a videó játékok által fejlesztett mentális képességek éppen a mai világban egyre fontosabb készségek. A játékoktól való szülői félelmek, pl. hogy addiktívak (függőséget okozók) lennének vagy elszigetelődéshez, erőszakhoz, netán elhízáshoz vezetnének, nem bizonyíthatóak, még egy-két kivételes, a média által felkapott híreszteléssel ellentétben sem.
Az Amerikai Játékok Lapja 2014-es számában van egy A. Eischenbaum, D.Bavelier és C.Shawn Green kutatók által jegyzett cikk, amelyben összefoglalják a legutóbbi kutatások alapján a videó játékok hosszan tartó, pozitív hatásait különböző képességekre, úgy mint percepció, figyelem, emlékezet, és döntéshozatal.
A legtöbb kutatás akció játékokat vizsgált, azaz olyan programokat, amelyekben a játékosnak gyorsan kell mozognia, több információt kell egyszerre nyomon követnie, nagy adag információt kell észben tartania és a másodperc tört része alatt kell döntést hoznia. Az ilyen jellegű játékokhoz szükséges készségek éppen azok, amelyeket a pszichológia az intelligencia építőkockáinak ismer el!
Sőt, azokban a kísérletekben, ahol számítógépes játékokat oktatási célra, pl. nyelvtanulás támogatására használtak, a diákok tanulási potenciálja dominánsan javult azokéhoz képest, akik nem használták a virtuális feladatsorokat.
A játékfejlesztők pedig már az óvodás korosztályra is gondolnak, de mégis a serdülők azok, akik célközönségnek számítanak.
Náluk azért is ennyire népszerű ez a tevékenység, mert játék közben kiléphetnek a megszokott kereteik közül, egy másik, ún. virtuális térbe, ahol beleélhetik magukat a szereplők bőrébe és világába. Ez az elfoglaltság tehát nem feltétlenül ördögtől való, mert a kikapcsolódás, a feltöltődés és a tanulás eszköze is lehet.
Ennek szem előtt tartása, és időbeli szabályozása pedig a felnőttek feladata. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy gyerekeink jövőjének megkerülhetetlen "segéd"eszköze mégiscsak a számítógép!
forrás: www.szabadtanulas.hu www.csaladinet.hu
Pápai Ildikó
életvezetési tréner
