2014. november 4., kedd

Anti-age kontra Pro-age

Bizony, az őszi szünet villámgyorsan eltelt, és a hétfő reggeli ébredés után azonnal bekúszott egy goromba érzés: ma nem kelek fel. Nem leszek rutinhős, nem viselek gondot, nem vasalok gombot (bocs), és nem vállalok felelősséget kulcscsomókért, zoknikért, uzsonnákért, határidőkért....
..a nyári vitalitásom elszállt, az őszi energiák a melegfront miatt késnek. Megnyomom a képzeletbeli "reset" gombot, és valahol máshol születek újjá.....jesszus, de még nem ma, mert bőrgyógyászhoz kell vinni a gyereket, két hónapja kaptunk időpontot. Összeszedem magam, nőnek, de legalább is anyának öltözöm.  A délelőtti mókuskerék egyik fogaskerekén megakad egy régi újság, belenézek, olvasom:
"A Tárki (Társadalomkutató Intézet) egyik nőkkel kapcsolatos vizsgálata szerint a középkorú nők csaknem fele értéktelennek tartja magát mind testi, mind lelki értelemben. Sokan közülük depressziósok, kiégettek, elhízástól és különböző betegségektől szenvednek."
Hát erről van szó.
Éles pengeként hasít belém a felismerés, hogy nem a naponta változó frontoktól vagyok undok és lehangolt, csak "középkorú" lettem. Ennyi.
Az anti-aging medicina szerint, az emberiség genetikai lehetőségei alapján, akár 150 évig is élhetünk. Ettől picit megnyugszom, akkor még csitrinek számítok. Természetesen nem mindegy, hogyan telnek az évek, mert a hosszú életünk csak akkor lehet örömteli, ha jó életminőség társul hozzá.  Anti-aging, mit is jelent ez a szó? Valami olyasmit, hogy az "öregedés ellen", és ezzel a misztikus szóval transzállapotba hozható minden ma élő nő, aki még szeretne adni magára. De valóban küzdeni kell az öregedés ellen?
Daphne Selfe, 83 éves, ma is dolgozó modell, aki az 50-es években kezdte pályáját, láthatóan nem küzdött. 

Nyolcvanegy esztendős édesanyám azt mondja, annak idején nem volt ilyen fiatalságkultusz, nem kellett ennyit gondolkozni, hogyan őrizzék meg a nők szépségüket, lelki békéjüket, vitalitásukat, hiszen nem is volt erre kapacitásuk. A babaszappan, a munkaköpeny, és a hat napos munkahét is sokat segített a dilemmák eldöntésében. De ha kezembe veszem a 40 évvel korábbi fotóit, egy csillogó tekintetű, gyönyörű nőt látok.
Abban talán egyetértünk, hogy egy mai nőnek csak látszólag lett könnyebb az élete. Autót, repülőt vezetünk, számítógépet programozunk, "fészbúkozunk", okostelefonunk van, még életünk közepén is szülhetünk, egyszerre vagyunk kismamák és nagymamák, és nem félünk a karrier váltástól sem. Tudjuk, hogy bármire képesek vagyunk. Szerintem ez az igazi pro-aging!!
Pápai Ildikó