A víz azon ősi elem, mely nélkül
nem létezhetünk. Jelen van életünkben számos formában és
funkcióban, szerves részét képezve mindennapjainknak. A
szervezetünk folyadékpótlásától, a magzati kor védőburkán
át, létfenntartási-, higiéniás-, gyógyászati-,
egészségmegőrző-, sportolási-, oktatási-, terápiás-,
szabadidős-, relaxációs- és számos egyéb célokat szolgáló
formában jelenik meg napjainkban, arról már nem is beszélve,
hogy a közvetlen környezetünk -időjárás- szabályozója is.
Mindezek közül mégis a sport, egészségmegőrző, terápiás
vonalat szeretném kiemelni és előnyben részesíteni.
Személyes kötődésem a vízhez igen szoros, számomra a víz az a közeg, amely a szabadságot, ellazulást, a mozgás örömét és személyiségem fejlődésének egyik fontos pillérét, sőt megélhetésem alapját is képezi. Éppen ezért tulajdonítok nagy jelentőséget a víz jelenlétének mindennapi életünkben, mert rengeteg módon képes pozitív hatást gyakorolni ránk.
Személyes kötődésem a vízhez igen szoros, számomra a víz az a közeg, amely a szabadságot, ellazulást, a mozgás örömét és személyiségem fejlődésének egyik fontos pillérét, sőt megélhetésem alapját is képezi. Éppen ezért tulajdonítok nagy jelentőséget a víz jelenlétének mindennapi életünkben, mert rengeteg módon képes pozitív hatást gyakorolni ránk.
Pár bevezető gondolat az úszósport kialakulásához. Nem árulok
el nagy titkot amikor azt mondom, hogy az úszás az egyik
legáltalánosabb és legalapvetőbb sportforma napjainkban. Az úszás
fontosságára régen rájöttek már -úgy az ókorban-, de
hazánkban csak a háború után kezdtek hangsúlyt fektetni a
népszerűsítésére.
Az úszás valószínűleg egyidős lehet az emberiséggel. Eleinte
praktikus okokból tanultak úszni az emberek, a hajózásban és
halászatban vették fontos hasznát. Már az ókorban is alkalmaztak
úszótechnikákat, sőt a görögöknél alapvető elvárás volt
minden művelt embertől, az úszótudás. Ennek ellenére az ókori
olimpiáknak nem volt része az úszás, csak pár ezer év
elteltével az újkori olimpia felélesztésével vált ismertté és
nélkülözhetetlen versenyszámmá. Az úszás technikáit ugyan a
középkorban egy német úriember Nicolaus Winmann foglalta először
írásba, de túlzott közismertségre nem sikerült szert tenni
munkásságával. Az első amatőr úszóversenyek a 19. században
kerültek megrendezésre, akkor még kizárólag nyílt vizeken
-tengerben, tavakban-, beleértve az első világméretű
sporteseményt az olimpiát is. E program keretébe ismerhette meg a
nagyvilág az úszást, mint sportot. A sportág ezt követően, a
modern kor vívmányával az úszómedence megjelenésével tudott
igazán teret hódítani magának. Budapest élen járt anno e
törekvésekben, első sportolási célra épített létesítménye a
margitszigeti -Hajós Alfréd által tervezett- sportuszoda lett,
mely 1930-ban nyitotta meg kapuit a sportolni vágyó közönség
előtt. Az uszoda megnyílása és népszerűsége új igényeknek és
elvárásoknak adott létjogosultságot, úgy mint az úszás
szakszerű oktatásának, sportolók edzésének.
folyt köv.