2015. február 24., kedd

ROSSZCSONT VAGY HIPERAKTÍV?

Az egyik kereskedelmi rádió reggeli műsorában hallom a minap, hogy a - magát szellemesnek sejtető  - 30-as éveiben járó műsorvezető azt meséli, mennyire utálja azokat a hiperaktív kis ördögöket, akik a bevásároló központokban szaladgálnak, ne adj' isten a sarkára tolják a kocsit.
Ha esetleg ezt szóvá teszi, akkor a szülők elég pikirten replikáznak  vissza. Magam is emlékszem, amikor Gergő fiam három évesen úgy cikázott a hipermarketek  "árufolyosói" között, hogy lényegében üres kézzel mentem haza, mert le sem mertem venni a szemem róla. Természetesen én is megkaptam a "magamét" eladótól, vásárlótól egyaránt.
Azóta sok, környezetemben élő, kicsi gyermeket nevelő anyukától hallom, hogy amiatt szorong, talán hiperaktív a csemetéje, hiszen napközben alig alszik, állandóan "szórakoztatni" kell. "A szülők aggódása nem mindig alaptalan, de a 3-6 év közötti gyerekek mozgásigénye óriási, és nem szabad őket "kötött" feladatokkal terhelni." -mondja  a szakirodalom. 
De mit is jelent a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar - rövidebb nevén ADHD
Elsősorban figyelemzavar, a gyermek nem tud kitartóan egy dologra koncentrálni, nem képes a fontos és lényegtelen dolgokat megkülönböztetni. A csapongó figyelem következményeként cselekedeteik is szertelenebbek, célszerűtlenek. A másik tünet a hiperaktivitás, a gyerek fáradhatatlanul nyüzsög, impulzív, türelmetlen, a szociális normákat képtelen "betartani". És a tünetek leginkább az iskolakezdés idején erősödnek föl. Ezek a gyerekek értelmi képességeik alatt teljesítenek, teljesítményük erősen hullámzó.
A statisztikák szerint az iskoláskorúak 2-5%a rendelkezik a tünetegyüttessel, fiúknál háromszor gyakoribb.
A témának hatalmas a szakirodalma, de egy praktikus, ugyanakkor olvasmányos könyv alaposan körbejárja a jelenség lehetséges kiváltó okait, tanácsokat ad a szülőknek, kitér a táplálkozási szokások átalakítására is, és felhívja a figyelmet arra, hogy a viselkedésterápiák mellet mennyire fontos a rendszeresen végzett mozgás, a szenzoros-és pszichomotoros fejlesztés ezeknél a gyerekeknél. Az egyensúlyérzékre ható, ritmusos mozgásformák mind azt a célt szolgálják, hogy stimulálják a központi idegrendszert, erre pedig többek közt,  a hydroterápia, az Ayres terápia, és a lovaglás is kiválóan alkalmas.
A könyv címe: Christine Ettrich-Monika Murphy Witt:
A hiperaktív, figyelemhiányos gyerek
Jó olvasást kívánok:
Pápai Ildikó
életvezetési tréner