2015. március 20., péntek

Miért jó a sport

Alig másfél órája, hogy befejeztem Káposztásmegyeren egy ismeretterjesztő kötetlen beszélgetős előadást a baba-mama klub keretei között. Témája nagyjából a 'mozgásfejlődés és mozgásfejlesztési lehetőségek' a korai életszakaszban volt. Mire érdemes odafigyelni, milyen foglalkozások, fejlesztések jöhetnek szóba a babáknak, piciknek és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk. Ennek kapcsán éreztem úgy, hogy megosztanék néhány gondolatot veletek a sport fontosságáról, mert ezt a témát ott csak súroltuk a kérdések kereszt tüzében, de mégis igen fontosnak tartom az említését. 

A gyermekek számára a mozgás jelenti az első számú cselekvési és ismeretszerzési közeget. Fejlődésük mozgásos úton indul el és halad fokozatosan a magasabb szintű intellektuális képességek felé. Ezért a kisebb gyermekeknél a sport, mozgás és játék biztosítja az elsődleges fejlődést. A sport alapvető szinten szórakozást és élményt nyújt számukra, mely az önfeledt játékon keresztül számos fejlesztési lehetőséget tár fel előttünk.
Az alapvető élményszerzés mellett, az egyedfejlődésben elengedhetetlen fontosságú mozgásminták elsajátításában van jelentős szerepe a sportnak. A megkésett mozgásfejlődés, vagy elemi mozgásminták hiánya meggátolhatja a gyermek fejlődését, illetve zavarokat okozhat benne. Jó szakember kezében a gyerekek érdeklődővé, nyitottá és fogékonnyá válnak az új dolgok iránt, így könnyen lehet a foglalkozásokba fejlesztő célú elemeket iktatni, melyek mentális, fizikai és koordinációs téren fejthetnek ki jótékony hatását.
 Számunkra ebben az esetben a sport nem pusztán kondíciófokozó tevékenység, hanem terápiás eszköz. A sport segítségével a fölösleges mozgásenergiát le lehet vezetni a túlmozgásos, illetve kényszermozgásos gyerekeknél, illetve ezzel ellentétesen serkentő hatású lehet, a hypoaktív gyerekek számára. A sport sikerélmény forrást jelenthet a más területeken alul teljesítő, kudarcot megélő gyermekek körében, így a sport különös mértékben kaphat kiegyenlítő és kielégítő szerepet életükben. A szorongó, feszült gyerekeknek az önfeledt játék és rendszeres erős fizikai munka frusztráció és feszültségoldó hatású, mely segítséget jelenthet a stresszhelyzetek feldolgozásában, elősegítheti az ellazulást. A sport reguláris hatásait jótékonyan a magatartási-, tanulási-, és koncentráció zavarokkal küzdő gyerekeknél tudjuk kihasználni, hiszen szabályok, elvárások, és célfeladatok halmaza határoz meg minden sporttevékenységet.
 Beszélnünk kell a személyiségfejlesztő tényezőkről, az önismeret, önkontroll, közösséghez alkalmazkodás hatásairól is. A gyerekek megtanulnak a csoportnormákhoz igazodni, elfogadni a közösség alapvető szabályait, azokat magukra nézve kötelező érvényűnek tartani, a közösség hasznos tagjává válni, felelősséget vállalni társaikért –kollektív felelősségtudat-, saját tetteikért és idejükkel hasznosan gazdálkodni. Ennek következtében fejlődni fog az önkontrolljuk, önuralmuk és tolerancia készségük környezetükkel szemben, valamint megtanulják a kudarcok elviselését és az örömök megbecsülését.
 
A gyerekek ennek következtében fokozatosan egy közösség tagjaivá válnak, melyben biztonságban és jól érzik magukat. Adott esetben ez védett környezetként is szolgálhat, melyet a szakember tudatosan irányíthat, és lehetőséget tud biztosítani a beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekek számára.