2015. szeptember 8., kedd

SNI GYEREKEK - MIT JELENT PONTOSAN?

Hiperaktív, beszédhibás, autista, csak néhány, a manapság leggyakrabban hallott szavak közül, melyekkel "problémás" csemetéket illetik. Titokzatos, ismeretlen fogalmak mindaddig, amíg az ismerőseink gyermekét vagy épp sajátunkat diagnosztizálják valamilyen fejlődési zavarral, amit gyűjtőnéven SNI-nek, sajátos nevelési igénynek nevezünk. Magyarországon ezt a kifejezést 2003-ban használták először, felváltva a "fogyatékos tanuló" elnevezést. 

Ki az SNI gyermek?
 (Közoktatási tv. (1993.LXXIX.tv. 121§.(1)
-testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
-pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)
Felismerés és ellátás:
 A helyileg illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság vizsgálatát kérheti a szülő, de nevelési tanácsadó, családsegítő, óvoda, iskola, de a gyermekorvos is. A több szakemberből álló bizottság komplex vizsgálata után készül el a  szakértői vélemény, melynek alapján a gyermeket nevelő intézmény jogosulttá válik a gyermek helyzetét javító juttatásokra, pl. megemelt normatív támogatás, továbbá az érintett tanulót az osztálylétszám szempontjából 2 ill.  autisták esetében 3 tanulónak számítják, így számára csökkentett létszámú osztályt kell biztosítani.
Különleges bánásmód:
A szakértői véleményben javaslatot tesznek a gyermek kiemelt ellátására, a kötelező rehabilitációs, fejlesztő foglalkozások típusára, heti időkeretére, az ellátást biztosító, megfelelően képzett szakemberre. Javaslatot tehetnek továbbá bizonyos tantárgyak alóli felmentésre, az iskolai számonkérés módjára vagy magántanulói jogviszonyra is. A szakértői bizottság javaslata alapján az intézmény vezetője engedélyezheti a felmentést vagy a számonkérés módját.
Iskolaválasztás:
A szakértői bizottságnak joga és kötelessége a megfelelő oktatási intézményekre javaslatot tenni. Ez a gyermek állapotától és szükségleteitől függően lehet speciális intézmény, ahol szegregáltan történik az oktatás, de megvalósulhat egy megfelelő személyi-tárgyi feltételeket biztosító, integráló iskolában is. A szülő szabadon dönthet arról, melyik intézménybe viszi gyermekét. 

Napjainkban egyre nagyobb hangsúly kerül az integrált oktatásra, ahol normál oktatási rendszerben, a többi gyerekkel együtt nevelkednek az SNI gyerekek. A kiválasztás során  sok múlik a gyermek állapotán, a szülői attitűdön, és az iskolák megfelelő szakember állományán is, illetve az intézményvezető hozzáállásán.
Az iskolaválasztást ősszel a nyílt napok könnyítik meg, és érdemes utána nézni, hogy a gyermekünk számára kiválasztott iskola alapító okirata tartalmazza-e az integrációs feladatok ellátását! Ha megtaláltuk a gyermekünk számára ideális intézményt, akkor az iskola befogadó nyilatkozata alapján a szakértői bizottság kijelöli gyermekünk számára a szóban forgó iskolát.
Ez az elmélet, de hogyan is működik mindez a napi gyakorlatban,  és mit tapasztal a szülő az iskolakeresés során, azt a következő héten mesélem el!

Pápai Ildikó
életvezetési tréner
egy autista kamasz anyukája