2017. augusztus 1., kedd

FIGYELEM: VEGYÜK KOMOLYAN A JÁTÉKOT!

-Jössz játszani? - kérdezi a hét éves Soma, a közös nyaralás első reggelén, fél kilenckor. 
-Azonnal megyek, csak befejezem a reggelit.-válaszolom optimistán, hátha időt nyerek.
-Na jó, de jössz? - kérdez vissza türelmetlenül. Mert játszani akar, itt és most,  és igaza van. Játszani jó. A játék fontos. Játszani bárhol, bármivel lehet, ahogy az alábbi képen is látszik, színes vödrökkel egy vízesés kellős közepén.

A gyermek személyiségfejlődésében a játéknak igen fontos szerepe van, amint azt már sokszor olvastuk, hallottuk. Segít megtapasztalni a gyermeknek, hogyan irányíthat valamit, miként hozhat döntéseket,  segít meglátni számára az összefüggéseket, megérteni saját érzelmeit, fejleszti a kreativitást, és "utánozhatja" a felnőttek életét.

A gyerek ösztönösen játszik, a felnőtt tervez
Amikor igazán leköti valami a gyermek figyelmét, nem tud másra koncentrálni. Csak a jelenben van. Nem törődik azzal, mi történt egy perccel azelőtt, mint ahogyan Somát sem izgatta fel, hogy én még éhes vagyok,majd fogat mosnék, átöltöznék, hiszen ő már kész volt a játékra. 
Én még emlékszem arra, hogy édesanyám, ha le is ült velem játszani, közben főzött, varrt, esetleg mosott. Ma sincs ez másképp, hiszen a játszótéri "legeltetés" közben is mobilozunk, otthon még elküldünk egy mailt, de biztos, hogy gyakran elhangzik a szánkból, hogy: "várj egy picit,  még ezt vagy azt megcsinálom és megyek!"

A felnőtteknek is szükségük van a játékra
Pszichológusok mondják, hogy az elmélyült játék közben dopamin szabadul fel az agyban és ez olyan örömérzetet nyújt, mint egy enyhe narkotikum. Ehhez azonban nemcsak testünkkel, de lelkünkkel is oda kell fordulnunk a játéktevékenység felé. Ne kapkodjunk, egyszerre csak egy dologra koncentráljunk, a játékra!
És hogyan trenírozhatjuk magunkat erre:
- például keressenek olyan játékot a gyerekkel, amivel mindketten szívesen játszanak,
-ne hagyja, hogy bármi kizökkentse a közös tevékenységből,
-mesélje el gyermekének, hogy ön mivel szeretett játszani, esetleg idézze fel, mutassa meg, remek közös élmény lehet.
A legfontosabb azonban, hogy ne halogassuk a játékra szánt időt, mert a gyerek előbb-utóbb megunja, ha mindig várnia kell ránk, és egy idő után, nem lesz igénye, hogy bevonjon bennünket!

"Nem kell az élményeket keresni. Azok mindenütt ott vannak!" 
mondja Rudolf Steiner, osztrák író, filozófus, a Waldorf pedagógia atyja. És még nincs vége a nyárnak, használjuk ki, hogy a gyereknek most van ideje ránk!!!!

Pápai Ildikó
életvezetési tréner