Nagyjából a rendszerváltás óta tudjuk, hogy amit egyszer megtanultunk, az életünk végéig már biztosan nem lesz elég, és folyamatos tanulással kell alkalmazkodnunk a munka világához vagy önálló bizniszt kell "grundolni"!
Egy saját magunk által irányított vállalkozás általában nem is tudatos tervezés eredménye, inkább a szigorú keretek közül való kiszabadulás, a függetlenség és az önmegvalósítás vagy mások segítése iránti igény szüli. Küldetése pedig nem feltétlenül a gyors meggazdagodás, hanem az, hogy olyan dolgokkal foglalkozzunk, amelyek örömet okoznak, és akár a társadalmi felelősségvállalásunkat is tükrözi.
Csodálatos példa erre, a családi vállalkozásként indult Kockacsoki Manufaktúra, ahol autista gyermeküket nevelő szülők hobbiból cukrásziskolát végeztek, beleszerettek a csokikészítésbe és a prémium termékek gyártása mellett foglalkoztatási programot dolgoztak ki, autista fiatalok számára.
Nem volt előttük jól bejáratott út, önmaguknak kellett ösvényt vágni ezen a területen, és a kezdeti bizonytalanság után, ma már "másolni" lehet őket!
A maguk urai, de nem dőlnek hátra, mert elhivatottan, szenvedélyesen irányítják a vállalkozást, széles kapukat nyitva ezzel, a valódi rászorulóknak.
Mindenki sikeres szeretne lenni, mindenki az álommelót keresi azt, ami elégedettséget ad, akár nap, mint nap. Az "önirányítás" azonban kemény dió, látni kell magunk előtt a célt, ismerni kell az erősségeinket-gyenge pontjainkat, ragaszkodnunk kell az elképzeléseinkhez, de tudni kell delegálni a feladatokat. Ha erre nem vagyunk alkalmasak, akkor a saját biznisz nem nekünk való. De, ha kijelöltük magunknak az irányt, és elég bátrak, szívósak vagyunk, akkor érdemes belevágni a kalandba! Mi a legrosszabb, ami történhet? - kérdezi a coach, és válaszol is:
új tapasztalatokkal gazdagabban, legfeljebb újraprogramozod magad!
Pápai Ildikó
életvezetési tréner
