"Ha el tudod képzelni, meg is tudod csinálni!"- mondják az életmódváltásra buzdító könyvek, de hiába olvasunk el kettőt is egymás után, ha néhány hét lendület után újra "gondolati visszaesőkké" válunk, legyen szó a párkapcsolatunkról, a munkánkról vagy a gyereknevelésről. Téves hitrendszereinket, tanult tehetetlenségünket nehezen engedjük el, még nehezebben engedjük át magunkat egy új, letisztult, de tudatos gondolati struktúrának.
Virtuális életterünkben folyamatosan kapunk olyan impulzusokat, hogy mások hogyan csinálják, nekik mitől megy jobban a szekér? A posztok szemtelenül azt sugallják, hogy hagyd a fenébe a biztonságot, a fix állást, az ingerszegény kapcsolatokat, a takarékoskodást, és vágj bele valami újba, csináld, amit igazán szeretnél, hiszen bármire képes vagy, és csak egyszer élünk!
Carpe diem avagy szakítsd le a napot!
A kifejezés Horatiustól ered, és szemben az általános leegyszerűsítéssel, hogy "élj a mának", eredetileg annyit jelent, hogy "szakítsd le a napot" vagy magyarosabban: "használd fel a napot valami szépre, és jóra!"
A modern pszichológia szerint az események kb. 10%-a, ami tőlünk függetlenül, csak úgy megtörténik velünk. A maradék 90%-a pedig a döntéseinknek, reflexióinknak, reakcióinknak köszönhetően alakul úgy, ahogy, de ha elégedettek szeretnénk lenni az eredménnyel, szükség van némi tudatosságra is!
Carol Dweck, a stanfordi egyetem pszichológia professzora azt kutatta, hogy mi áll az elégedett emberek hitrendszerének hátterében. A Gondolkodásmód: a siker új pszichológiája című tanulmányában arra jutott, hogy a siker egyik fő befolyásolója a gondolkodásunkban rejlik!
Két alapvető típust talált:
1. a rögzített(vagy fix) gondolkodásmód azt feltételezi, hogy a karakterünk, az intelligenciánk és a kreatív képességeink statikus adottságok, amin nem tudunk változtatni. Eredményeink a bennünk rejlő, örökölt intelligencia gyümölcsei. A kudarcot minden áron el akarjuk kerülni azáltal, hogy mindenhol bizonygatjuk, okosak és jól képzettek vagyunk.
2. a növekvő gondolkodásmód a fejlődésre, a gyarapodásra alapoz és a kudarcot nem az unintelligencia bizonyítékaként könyveli el, hanem ugródeszkaként a fejlődéshez és meglévő képességeink tökéletesítéséhez.
Nincs kudarc, csak késlekedő siker!
A "növekvő gondolkodásmódban" az a nagyszerű, hogy sokkal inkább a tanulás iránti szenvedély, mint a beletörődés jellemzi. Az emberi tulajdonságok, mint az intelligencia, a kreativitás, és a kapcsolatok, mint a szerelem és a barátság, tudatos gyakorlással fejleszthetők.
Ez a gondolkodásmód nemcsak azt jelenti, hogy valaki nem fél a kudarcoktól, hanem a sikertelenséget is inkább tanulási, fejlődési folyamatként tudja megélni!
Lovaglás a naplementében kontra mindig TE vagy a hibás!
Nincsenek nagy eredmények kudarcok nélkül, és nincsenek örök szerelmek konfliktusok és azok megoldása nélkül!- mondja Carol Dweck, a kutatás vezetője.
Amikor a fix gondolkodásmódú emberek konfliktusba keverednek, akkor általában másokat hibáztatnak. A hibát rögtönk a másik fél rossz tulajdonságához rendelik, pl. mert Te nem bírod a vitát, semmit nem tudsz megoldani stb., majd a másik fél személyiségének kritizálása után dühöt, kiábrándultságot és elégedetlenséget éreznek!
A növekvő gondolkodásmódúak talán ugyanígy látják partnereik "tökéletlenségét", de anélkül, hogy őket hibáztatnák egy problémáért, tudják, hogy a megoldáson nekik is dolgozni kell, ennek ellenére úgy érzik, mégis egy kiteljesedett kapcsolatban élnek.
A konfliktusokat csupán kommunikációs problémának, nem pedig a személyiség vagy a karakter bevésődött hibájának tudják be!
Már csak az a kérdés, hogy TE, kedves olvasó, melyik gondolati csoportba tartozol?
Pápai Ildikó
életvezetési tréner
idobenvagy.com
forrás:
player.hu