KELETI KÉNYELEM, NYUGATI NYUGALOM BALATONALIGÁN

Nekem a Balaton a Riviéra..mondogatom már egy ideje, és gyorsan hozzáteszem, hogy Balatonaliga. Mert a település magas partjáról elénk táruló tó látványa szemkápráztatóan gyönyörű a nap minden órájában, ősfás strandján heverészve pedig épp a múlt héten gondolkodtam el azon, miért nem újítják fel a 10 hektáron  elterülő üdülőkomplexum egymás mellett sorakozó, egykor legendás "pártvilláit"?  
Hogy miként vált a fővárostól alig egy órára található falucska a kommunista idők "Floridájává", az még az 1800-as évekre nyúlik vissza.

A Balaton igazi fejlődése a Déli Vasút megépítésével kezdődött, amikor 1861-ben megindult a forgalom a tó irányába. A vasút Budapestet a tengerparttal, Fiumével kötötte össze, mert ebben az időben a magyar birtokosok inkább külföldre utaztak nyaralni, csak később fedezték fel maguknak a "magyar tengert".
1902-ben egy balatonfőkajári birtokos, Tóth Ede fürdőtelepet létesített itt vendéglővel és kabinokkal, és 64 villatelket kínált fel eladásra abban a reményben, hogy a főváros közelsége ide vonzza majd a módosabb családokat. 1907-ben Balatonaliga néven törzskönyvezték a fürdőtelepet, és számtalan újabb villa építését kezdték meg. A 30-as években pedig villanyvasutat építettek, és rendszeres buszjáratokat indítottak, a nyaralni vágyók örömére.

A II. világháborút követően a családi fürdőzök helyett egyre gyakoribbá vált az iskolás gyermekek és munkások üdültetése. 1948-ban a pártvezetés kisajátította  a fürdőhelyet, lebontották a legtöbb villát, az ott lakókat kitelepítették. A területet két részre osztották: Aliga I. néven a hűséges pártkatonák ingyenesen üdülhettek az újonnan épített kockahotelekben, míg Aliga II. egy géppisztolyos őrökkel védett elzárt terület volt a legfelsőbb vezetés számára, szintén újonnan épített "bungalókkal". Itt nyaralt egykor a híresen paranoiás Rákosi, akinek nyugalmára éjszaka a vízen, motorcsónakkal járőröző katonák is vigyáztak. Az egykori, hivatalos iratokban csak "aligai objektumnak" nevezett terület egy falat nyugat volt az itt nyaraló kiváltságosok számára, ahol a villákban külföldi italokkal, déligyümölccsel dugig rakott hűtőszekrényekből csemegézhettek, az étteremben pedig akár az éjszaka közepén is elkészítették kedvenc ételeiket.

"Balatonon sül a lángos, itt nyaral a Kádár János"-zengte a 60-as évek szlogenje, és amikor a párt ajándékaként "Bauhaus" stílusban - fa árnyékolókkal, terméskövekkel -  felépült az a bizonyos IV-es villa, a párt túlzottan is puritán első titkára csak annyit mondott: "pazarló urizálás". Egyetlen luxusa volt, egy színes televízió, amin esténként megnézte a híradót, napközben sakkozott és horgászott, a számára kialakított aprócska szigeten, ami most a kutyások számára kijelölt fürdőhely.

Az aligai üdülőterület legkeletibb csücskében épült fel az oszlopos villa, ahol egykor Hruscsov, Brezsnyev, Gagarin és Fidel Castro is megfordult, aki állítólag imádott ping-pongozni, és gyönyörködni a panorámában. "Tudtak élni"-állapítom meg magam is, amikor megállok az életveszélyesnek nyilvánított épület teraszán. A ma is Castro-villaként emlegetett ház fakó-piros zsalugátereivel, mohás diszköveivel, kopott oszlopaival titokzatos, meseszerű hangulatot áraszt, filmforgatások, mezítlábas esküvők pompás színtere.

És ahogy hajdanán a pesti ember akár csak egy napra is leruccant ide, manapság is megéri egy hétvégét itt tölteni, mert a Club Aliga 800m-es, ősfás strandján szörfoktatás, strandröplabda, gyermekjátszótér, dodzsem, masszázs, büfésor, retro kockahotel felújított szobákkal, étterem, kertmozi, és disco várja a Balaton szerelmeseit.
www.clubaliga.hu

Pápai Ildikó

HURRÁ, NYARALUNK!!!

"Ez volt az utolsó, mára befejezted." - mondja ingerülten egy anya hat éves forma fiának, miközben a frissen kifizetett jégkrémet kezébe adja. "Nem lehet három fagyit enni egy nap!"- teszi hozzá, és felkapja a feleannyi idős, vélhetően kistesót, aki egy palacsintavéget tüntet el a szájában. A balatonaligai strand büféje zsúfolásig telt, még délután négy órakor is. Fürdés után pótolni kell az energiát, és a magyar ember számára a balaton parti nyaralás fogalmával szinte egybeforrt  a sajtos-tejfölös lángos, a kukorica, az (argentin) hekk és a palacsinta iránti áhitat. Hogy miért esszük ugyanazt immár 50 éve a magyar tenger partján, arról megoszlanak a vélemények. Nézetem szerint viszonylag még olcsó, azonnal vihető, gyorsan be lehet kapni, és laktató, meg szeretik a gyerekek.

Sok gyerek.
Az enyém nem. Egy 15 éves fiúval nyaralni több okból is praktikus. Nem kell már felpakolni a fél lakást, ha strandra akarunk menni, elég egy törölköző, egy frizbi, és egy kitömött pénztárca. Magamnak vizet, almát, kekszet viszek,  "csak a gyerek lakjon jól" felkiáltással, beállítom a napi "ebéd limitet", kb. háromezer forintra. Sok? Kevés? Nem tudom.
Az első csobbanás után menetrendszerint jön a kijelentő mondat: "Anya, éhes vagyok!" Száradás után irány a büfé. A mirelit csirkemell és hasáb már megvolt tegnap, javaslom válasszon mást. Egy pár sültkolbász, hasábbal, ketchuppal, és egy kóla 1.800,-Ft. Nézem az órát, 12 percen belül bekerült a szervezetbe. Sétálunk vissza a plázsra, útközben jégkrém, természetesen veszünk, de erről már én sem mondok le, és megteszem azt, amit otthon, év közben soha: iszom egy kólát is!! 
De nem a strand-gasztronómiáról akartam írni, sokkal inkább a nyaralás lényegéről:
mert az alig várt egy-két hétre készülve, mindenki bepakolja mindazt, amit fontosnak tart: könyvet, naptejet, gyógyszereket, karúszót, társasjátékokat és a bankkártyát.
 De, képesek vagyunk-e valóban elengedni magunkat?
 Otthon hagyni az otthoni gondokat, elengedni a szabályokat, és csak létezni, szabadon? Abban a tudatban, hogy ez most a pihenés, a regenerálódás, a töltődés ideje. Hiszen nem történik semmi, ha a gyerek jégkrémet ebédel és fagyit vacsorázik, és mi lángost falunk egy hétig. Egy nyaralás összekovácsolja a családot, és a közös együttlét csodája, hogy lesz majd mire emlékezni. Mert ne felejtsük el, a gyerekeknek kiváló a memóriájuk!
Felhőtlen, vidám nyaralást kívánok mindenkinek!!!
Pápai Ildikó
életvezetési tréner
klubvezető