A KÖNYV SZAGA

Régi lakás illata van...állapítottam meg nagyjából kilenc évesen, amikor édesanyám kezembe adta Jules Verne, Rejtelmes sziget című regényét, amit még nővéremnek ajándékozott 1967-ben. A foltokban megfakult, tintakék, vászonkötéses, aranycirádás betűkkel díszített könyvet most újra kézbe vettem, és ahogy felnyitottam a fedelét, ösztönösen a megsárgult szélű lapok közé szagoltam, és ez a nehezen leírható, de mégis jellegzetes illat azonnal felvillantotta kislánykorom mélyre ásott élményeit.

A képzelet szárnyán
Emlékszem, ahogy a kislámpa bágyadt fényénél én is egy voltam a léghajó öt utasa közül, és kétségbeesetten dobáltam ki a homokzsákokat a kosárból, hogy a gigantikus léggömb eltávolodjék végre, a vadul  hullámzó tenger vonzásából.

Természetesen felfaltam Verne összest, és utána még több, ragyogó klasszikust, sőt még a kötelezőket is. Szerencsés vagyok, mert a hétfői adásszünet idején cseperedtem, és anyu esténként olvasott, majd reggel, befelé a gyárba, és hazafelé a buszon is, és hogy mi is könyvvel a kezünkben mentünk aludni, szinte magától értetődő volt. Ma egy tinédzsernek olyan antik dolog lenne mindez, hiszen lemaradna a hosszú, de tartalmatlan esti csetelésekről. Pedig igen, lehet egy regénnyel intim viszonyba keveredni, várni a pillanatot, hogy ő meg én, még akkor is, ha az történetesen nem a szürke ötvenvalahanyadik árnyalata.

A könyvek élnek
Sokan temették a könyvet az internetes hírportálok megjelenésével, és ami igaz lehet egyes magazinokra, az nem igaz az igényes irodalomra! Miért? Mert a könyv nemcsak lelki táplálék, de esztétikai élmény is, valahogy többnek érezzük magunkat tőle. Egy regényből megtanulod elképzelni, végig gondolni a történteket, beleélni magad a főhős kalandjaiba, és szép lassan beléd ívódik egy-egy szófordulat, amit később meglepetten húzol elő a memóriádból. Addig manapság a készen kapott, és alaposan kikozmetikázott celeb-és kamuhíreket azonnal készpénznek veszed, talán rágódsz is rajta két percig, de utána ismét megéhezel valami hasonlóan olcsó, rövidtávú és cseppet sem megterhelő információra.

Csak gondolkodni ne kelljen
Ha reggel végignézek a metró még ébredező utazóközönségén, akkor leginkább okostelefont görgető zombikat, és az ingyenes propaganda újság egykedvű lapozgatóit látom. Ahogy Albert Einstein mondta:
"A valóság csupán illúzió, de nagyon kitartó!"

És amíg ez a mai valóság gyakran kiábrándítóan silány és érték vesztett, addig jobban tesszük, ha egy jó könyvvel a hónunk alatt felszállunk fantáziánk léghajójára, és a hétköznapok homokzsákjait kihajigálva, minél magasabbra emelkedünk életünk tengerén. Mert olvasni jó!
Földön, vízen, levegőben, sőt még egy óriás szalmakalap árnyékában is!

Pápai Ildikó
életvezetési tanácsadó
idobenvagy.com

A NYELVTANULÁS LASSÍTJA A MENTÁLIS ÖREGEDÉST!

Nem elég, ha tudsz angolul, beszélj nyelveket is! - mondja viccesen a városi szleng, de komoly igazságtartalommal bír, hiszen az angol jó néhány évtizede világnyelv, vagyis az üzleti, politikai, zenei élet, és az internet világa is ezen a nyelven "beszél".

Hogy mennyire nem egyszerű, akár még az angol, de más idegen nyelvek elsajátítása sem, arról mindenkinek van már tapasztalata, aki próbálta. Az Eurostat felmérése szerint mi, magyarok elmaradunk az uniós átlagtól a tanult nyelvek számában, sőt alulmúljuk az európai átlagot a beszélt idegen nyelvek számában és a nyelvismeret mélységében is. Ennek okait évek óta kutatják az oktatásért felelő hivatalok, és hiába szól millió érv amellett, hogy már alsós évfolyamokon kezdjék el a gyerekek nyelvoktatását, ez eddig még csak alapítványi iskolákban jelenik meg. Egyetlen apró fény csillant meg a hazai nyelvoktatás egén, hogy ettől az évtől ingyenessé válik az első nyelvvizsga megszerzése. Figyelem, ez csak a nyelvvizsga díjra vonatkozik!

Kell a motiváció!
Hogy ki, és milyen indokkal áll neki nyelvet tanulni, annak több oka is lehet, pl:
1. nyelvet tanulni öröm,  - csak egy jó tanár és testhezálló módszer kell hozzá
2. nyelvet tanulni hasznos, - segít az állásváltoztatásban, és turistákat  is útba tudunk igazítani
3. javítja a kognitív képességeket,  - késlelteti a mentális hanyatlást
Ez utóbbi témában több kutatási eredmény látott napvilágot, amelyek szerint pl. a kétnyelvűség évekkel későbbre tolja az időskori leépülést. Egyes vizsgálatok arra is kitértek, hogy egy új nyelv megtanulása javítja-e gondolkodási-megismerési képességeket vagy a jobb kognitív adottságú emberek nagyobb eséllyel tanulnak-e meg idegen nyelveket?

Talán nem meglepő, hogy épp egy brit professzor, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, Thomas Bak igyekezett erre a kérdésre választ találni. 262 helyi születésű ember intelligencia-tesztjének adatait vizsgálta meg, amit a résztvevők 11 éves korukban töltöttek ki. Ugyanezeket a személyeket 2008-2010 között, a hetvenes éveikben újra megvizsgálták a kutatók. A csoportból 195-en még 18 éves koruk előtt tanultak meg egy idegen nyelvet, 65-en ezután.
A tesztekből az derült ki, hogy akik két vagy több nyelvet beszéltek, jelentősen jobb gondolkodási képességekkel rendelkeztek, és ez a tény egyaránt jelen volt azoknál, akik gyermekkorukban, és azoknál is akik felnőttként fogtak bele egy második nyelv elsajátításába.

De miért adjuk fel?
Tíz emberből nyolc, most épp nyelvet tanul, és ezek között ott vannak azok, aki évről-évre, újra és újra nekifognak, mint jómagam is. Újévi fogadalmaink között is szerepel a nyelvvizsga megszerzése, vagy legalább meglévő tudásunk csiszolgatása, és néhány hétig tart is a lendület. Gyűjtjük a teszteket, szótárazunk, moziban a feliratosat választjuk, társalgó csoportokat keresünk, de egyszer csak megtorpanunk. Mi lehet a feladás oka?
Ennek magyarázatát egy "nyelvmotivátor" Kőrösi Bálint oldalán találtam meg:
Bálint szerint,  - aki a maga által kidolgozott módszerrel, öt év alatt, öt nyelvet sajátított el -, tudatosítanunk kell magunkban,hogy a nyelvtanulás hosszú folyamat, nem várjunk gyors sikereket. Ugyanakkor szeressük, és tiszteljük a kiválasztott nyelvet, és keressük meg a hozzánk legközelebb álló tanulási módszert. 
Honlapján olyan tanácsokat olvashatunk pl., hogyan álljunk neki a tanulásnak, miként tehetjük hatékonyabbá a szavak tanulását és még sok egyéb, igen hasznos ötlet.
www.otevotnyelv.com

A végső konklúzió tehát, hogy a nyelvtanulás - iskolázottságtól és intelligenciaszinttől függetlenül - akkor is késlelteti a korral járó kognitív hanyatlást, ha későbbi életszakaszokban fogunk bele egy idegen nyelv elsajátításába!

Hajrá, idősebbek is elkezdhetik!

Pápai Ildikó
életvezetési tréner