2014. december 18., csütörtök

Almát, diót, fokhagymát és mézet a Karácsonyi asztalra

Neked mi jut eszedbe a Karácsonyról?
Talán gyermekkori képek, illatok, ízek, érzések? Hogy mennyi titok és kedves hagyomány tartozik a keresztény világ legnagyobb ünnepéhez, abból szemezgettem néhányat, íme:

-Tudtad, hogy a középkori Magyarországon  a német betelepülők borókaágat vittek a szobába, ami a természet megújulásnak ősi erejét jelképezte? A túldíszített, mai karácsonyfa csak a XIX. században terjedte el.
-Tudtad, hogy az ünnepi fogásoknak is mágikus erőt tulajdonítottak? Az asztalt piros terítővel borították, mert ez az öröm színe. Olyan ételek kerültek rá, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak, pl. bab, borsó, lencse, mák, dió és hal, a pikkelye miatt! 
-Tudtad, hogy a mézbe mártott fokhagyma, dió és alma, a karácsonyi asztal közepén, egészséget hoz a ház lakóinak az új évben is? Aki karácsony este egy-egy szem diót dob a szoba négy sarkába, megóvja családját a szerencsétlenségtől. Én magam évek óta követem fenti rítusokat, és felelősen állíthatom, működnek!! A szobák sarkaiban kisebb kupac dió hever, világért nem szedem össze, porszívózásnál gondosan kerülöm.

December 24-én elődeink is ajándékoztak, de csak a gyerekeket. Ilyenkor kalácsot, édességet, fából készült játékokat kaptak, ritkán zoknit, sálat, sapkát.
A betlehemezés szokása is erre a napra esik, amikor kisiskolások pásztorjátékkal mutatják be Jézus születését, majd ajándékokat adnak a ház lakóinak.
-Tudtad, hogy december 25-én tilos kivinni a szemetet, mert kiviszed a házból a szerencsét? Tilos takarítani, mert kisöpröd a nyugalmat, és nem ajánlatos kölcsönadni, kölcsönkérni sem. Fenti hagyományokra nálunk mindenki  gyakran és örömmel hivatkozik.
December 27-én vidéken még él a "regölés" szokása, amikor a férfiak házról-házra járnak bőség-és termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntik a családtagokat.
"Ahány ház, annyi szokás", tartja a mondás, de egyre több barátomtól hallom, hogy már évek óta nem vesznek egymásnak semmit, csak az együttlétnek örülnek. És ha ilyenkor megszületik a szeretet, az  odafigyelés, a türelem csodája,  akkor lesz mit átvinnünk az új esztendőre is!
Pápai Ildikó