A legfrissebb statisztikák szerint, ma minden tizedik gyermek küzd valamilyen tanulási nehézséggel, és hacsak szűkebb baráti körömben nézek végig a "gyerekanyagon", akkor ez a szám nagyjából stimmel. "Ez valami új divat, régen, a mi korunkban ilyen nem volt!"-mondják értetlenül a nagyszülők, akik szerint az unoka úgy tökéletes, ahogy van.
A megismerő funkciók zavarát azonban már az óvodában, és alsó tagozaton is fel lehet ismerni, és annak ellenére, hogy a gyerek átlagos vagy akár átlagon felüli intelligenciával rendelkezik, tanulási potenciálja egy vagy több részterületen is elmaradást mutathat, pl: mozgás, beszéd, beszédértés, figyelem, gondolkodás,-és a szociális beilleszkedés területén. Ezek fennállása esetén, a gyermek valamilyen részképességzavarban szenved. A gyerekpopuláció egy részének tanulási illetve magatartási gondjai integrált oktatás mellett, a nevelési tanácsadó segítségével jól orvosolható, de abban az esetben, ha súlyosabb, további vizsgálatokat igénylő fogyatékossággal is rendelkezik, akkor a területileg illetékes , tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság vizsgálata és szakvéleménye szükséges a gyermek elhelyezéséhez és fejlesztéséhez.
Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye szerint:
- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós, és súlyos rendellenességével küzd.
(1993.évi Közoktatási Tv.2007.évi módosítása).
A 2011-es köznevelési törvény pedig kimondja, hogy az SNI-s tanulóknak joga van a különleges bánásmódra, és az egyéni fejlesztéseken való rendszeres részvételre, ennek feltételeit az iskoláknak biztosítaniuk kell.
Igen ám, de ha szülőként azt tapasztalod, hogy a suliban erre jóval ritkábban van lehetőség, vagy - pl. felsőtagozaton -egyáltalán nincs, akkor ismét fel van adva a lecke, hogyan pótold a fejlesztéseket, miből, hol, és mennyit?
A gyógypedagógusok szerint ragaszkodni kell az "egyéni fejlesztési terv" kidolgozásához az iskolába kerüléskor, és a heti, rendszeres mozgásfejlesztés kikerülhetetlen!
Egyes szakemberek azt állítják, hogy az oktatás egyre gyorsabb tempója, az indokolatlanul eltúlzott anyagmennyiség is kitermeli a "problémás gyerekek" sokaságát, és a hajsza már az óvodában elkezdődik, hiszen a gyereknek már 5 évesen "meg kell felelnie" a majdani, iskolai követelményeknek.
Szülőként érdemes elgondolkozni ezen.
Pápai Ildikó
életvezetési tréner
