2015. november 18., szerda

MITŐL KELL FÉLNÜNK EURÓPÁBAN?

Reggel, iskolába menet, belehallgattam a rádióba. Épp arról beszéltek, hogy a Los Angelesből - Párizsba tartó gépnek bombariadó miatt kellett kényszer landolnia Salt Lake City-ben, és a fedélzeten volt a Tankcsapda zenekar is, akinek egyik tagját sikerült telefonon is elérni. Mivel megérkeztünk az iskolához, kikapcsoltam a rádiót, nem ismerem a folytatást. Hazafelé azon tűnődtem, hogyan fogja a 2015-ös párizsi merénylet átírni a politikát, és az emberek gondolkodását, vagy hogyan nem? Meddig lesz még címoldalakon és híradókban vezető motívum, és meddig tartanak az együtt érző facebook post-ok, a közös imádkozás, a politikai összefogás?
Anya vagyok, és féltem a fiamat. Féltem a világ összes gyerekét attól, hogy egy olyan világban nőjenek föl, ahol a félelem irányít.

Olvasom a híreket, és ma az Indexen találtam egy figyelemre méltó cikket, Stubnya Bence tollából, aki azt írja, hogy a terrorizmusnál is nagyobb veszélyt jelent a klímaváltozás.
A cikk idézi az amerikai Demokrata Párt egyik politikusának, Bernie Sanders-nek egy kijelentését, nevezetesen: "A klímaváltozás és a terrorizmus között direkt kapcsolat van. Ha nem működünk együtt, és nem fogadjuk el, amit a tudósok már egy ideje mondanak, akkor a világon egyre több ország küzd majd vízhiánnyal, a megművelhető földterületek fogyásával, és ez nemzetközi konfliktusokhoz vezet majd."
Sokunkban felmerülhet a kérdés: nem túlzás ez?
Fiam 9. osztályos történelem könyvében olvastuk, hogy az ókori keletnek azt a részét, ahol ma Szíria és Irak található, "Termékeny Félholdnak" nevezték, mert innen indult el a gabonatermesztés. Mindig is voltak aszályos időszakok ezen a területen, de 2007 óta a szárazság drámai méreteket öltött. A földművesek 75%-nak teljesen terméketlenné vált a földje, ezért a városokba vándoroltak, ahová sok iraki és palesztin menekült is érkezett a környező katonai konfliktusok elől. A városok megteltek, munka nincs, az életkörülmények egyre rosszabbak, a helyi kormányok tehetetlenek. Vagy "telhetetlenek".
Politikai elemzők szerint ezért sem véletlen, hogy az Iszlám Állam mind Irakban, mind Szíriában elfoglalt olyan kulcsfontosságú területeket, amelyekkel az olajkitermelést és a vízellátást is uralmuk alá vonhatják. (Index)

Tudományos megközelítésben a "pazarló társadalom" jelenségének tudható be a növekvő vízfelhasználás, ami messze meghaladja azt a mennyiséget, amit a természet pótolni tud. Az édesvízállomány 75%-át a mezőgazdaság, 20%-át az ipar használja fel, és csak mintegy 5% marad tényleges emberi fogyasztásra. Súlyos vízhiány veszélyezteti többek között a Közel-Kelet, Közép-Ázsia, Afrika és a Balkán térségeit. (Biztonságpolitikai Szemle)
2015. november 30-án, két héttel a terrortámadás után lesz az ENSZ 21. Klímakonferenciája, amelynek célja egy olyan globális megállapodás aláírása, amelynek betartásával sikerülhet visszaszorítani az éghajlatváltozást, és két fok alatt tartani a Föld átlaghőmérséklet-növekedését.
"A jövő olaja a víz, és a vízhiány következtében a  21.századi  népvándorlás is folytatódni fog." -olvasom még a cikkben.

Nem tudom, hogy a terrorizmus vagy a klímaváltozás ellen lehet-e jobban védekezni? Az minden esetre bizonyos, hogy veszélyben vagyunk, és gyermekeink jövőjét ezen a bolygón   csak valódi paradigmaváltással, közös felelősségvállalással tudjuk biztosítani. És amit közvetlen környezetünkben, mikroszinten, akár az otthonunkban képesek vagyunk megváltoztatni, az kihat a társadalom egészére is. 
Itt az ideje elkezdenünk!
Pápai Ildikó
életvezetési tréner