Az elmúlt években némi szülői presszióval, együtt szedtük össze azokat a játékokat, mesekönyveket, amelyeket Gergő mostohán meg sem érintett, vagy éppen kinőtt, de két héttel ezelőtt a 15 éves -még gyerekkategóriás- kamasz azt mondta: "Anya, ne segíts, majd én egyedül összerakom a csomagot!"
Amíg gondolkodtam a válaszon, már jött is kifelé a szobájából, hóna alatt két társasjátékkal, három mesekönyvvel és két plüss koalával, zsebében néhány kisautóval. Gondosan letette őket az asztalra, majd a koaláknak annyit mondott: hiányozni fogtok!
Na, itt az igazság pillanata, gondoltam, és neki szegeztem a kérdést: "Gerikém, ezekkel a koalákkal sosem játszottál, miért fognak hiányozni?" -"Mert velem laktak!" -válaszolja hátat fordítva, és robog vissza tévét nézni.
Aranyvasárnap ködös, bágyadt délelőttjén meglepően csendes a Hősök tere, amikor belépünk a kapun. Alig néhány család figyeli a még mindig szorgosan válogató, csomagoló önkénteseket, a sátor előtt készül néhány fotó is.
A legfrissebb adatok szerint átlagosan napi 4000 kilogram adomány érkezett idén, a céges adományozók kevesebben voltak, a lakossági összefogás ezzel szemben rekordot döntött!!
Az önkéntesek között voltak ausztrál, német, spanyol fiatalok, néhány jól ismert közéleti személyiség, és egy japán turistacsoport is bejelentkezett,hogy megismerje a világ egyik leglátványosabb adománygyűjtő helyét!
A munka oroszlánrésze azonban a szervezőké, a Vöröskereszt és a Magyar Posta dolgozóié, akik gondoskodnak arról,hogy az adományok valóban eljussanak a mélyszegénységben élő családokhoz tekintet nélkül arra, hogy ki, és miért éhezik!
Ezúton szeretném megköszönni nekik, hogy emberiességből példát mutatnak, és köszönet jár azoknak a szülőknek is, akik gyerekeikkel fogtak össze azért, hogy szebbé tegyék ismeretlen családok és gyerekek Karácsonyát!!
Ez az igazi ünnep.
Pápai Ildikó
életvezetési tréner
