Elkezdődött az iskola, és ezzel együtt a tanulással, a koncentrációval összefüggésbe hozható szülői aggodalmak. Vajon éretlen még, hamar elfárad? -kérdezzük magunktól, ha csemeténk hosszas nógatás után sem szívesen ül le a könyvei mellé. Legtöbb esetben csak iskolába kerülve derül ki a gyermekről, hogy egy bizonyos területen nem tud teljesíteni. Ilyenkor a pedagógusok célzott fejlesztést, korrepetálást javasolnak, elkezdődik a "szakértői vélemények" begyűjtése. De hogy mi is rejlik a részképesség zavar hátterében, és hogyan fejlesszük, az jóval összetettebb probléma!
Nem a gyermek eszével, szorgalmával van baj!
A tanuláshoz, olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges részképességeknek nyolcéves korra kell beérniük, csakhogy a gyerekeknek már hatéves korban be kell ülnie padba. Az iskoláskort elérve egyes készségek tehát még nem jutnak el a szükséges fejlettségi szintre. Ennek több, egymásra épülő oka lehet. Például születés előtti, alatti, utáni vagy kisgyermekkori betegségek, traumák vagy biokémiai, genetikai eltérések, de az ingerszegény környezet is szerepet játszik a tünetegyüttes kifejlődésében. - mondja
Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
Tanulási zavarnak tehát azt a jelenséget nevezhetjük, amikor egy gyerek, normális átlagos oktatási körülmények között nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, ha ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligencia szintje alapján elvárható teljesítménytől.
Tanulási zavarok tünetei
Két fő csoportra oszthatók:
1.teljesítmény-és
2.viselkedésbeli jellegzetességek
A tanulási nehézségekkel küzdő gyerek figyelmetlen, munkái rendetlenek, rajzai kuszák, ügyetlen a mozgása, teljesítménye ingadozó. A viselkedésbeli tünetek a teljesítménydeficit nyomán fejlődnek ki. A kudarcok, a meg nem felelés, a környezet felől érkező negatív értékelés az amúgy is szétszórt gyermeket agresszívvé teheti, más esetben szorongóvá.
Tanulási zavarok felismerése
Az óvodákban és iskolákban dolgozó szakemberek képesek diagnosztizálni és megfelelő foglalkozásokkal megszüntetni a tüneteket, akár megelőzni a későbbi tanulási rendellenességeket, de súlyosabb esetben azonban érdemes célzott vizsgálatra jelentkezni.
Szakmai szempontból azonban hibás addig tanulási zavart, diszlexiát, diszgráfiát vagy diszkalkuliát megállapítani, amíg a gyermek megfelelő szintű általános iskolai oktatásban részt nem vett. A gyermek érdeke is azt kívánja, hogy a címkézését elkerüljük! -teszi hozzá a Gyarmathy Éva.
Ha kisiskolás korban mégis fennáll pl. a diszlexia gyanúja, az nem azt jelenti, hogy a gyermek nem tud megtanulni olvasni, hanem azt, hogy más módszerekkel lesz rá képes!!
Az ellátó rendszernek tudomásul kell vennie, hogy ma már nem szabad a gyerekeket kategóriákba sorolni, mert lehet, hogy az egyik részterületen fejlesztésre szorulnak, a másikon viszont tehetséggondozásra.
Ehhez azonban arra volna szükség, hogy ne a gyerekeket formáljuk az iskola képére, hanem az oktatás formálódjon a gyerekpopuláció köré!
forrás: fejlesztok.hu
dislexia.info
Pápai Ildikó
életvezetési tréner
www.idobenvagy.com