2020. március 5., csütörtök

ANYA, TE CSAK ANNAK ÖRÜLJ, HOGY SZERETLEK TÉGED!

Hangzik el a gyerektől minden olyan alkalommal, amikor ledorongolnám az éppen aktuális el nem végzett feladatain zsörtölődve, amelyeket ő szerzetesi nyugalommal odáz el, egy alkalmasabb időpontra.


A "Mi lesz így veled?"-kezdetű kérdéseimre is van válasza, - amúgy mindenre -, de a "ne aggódj, majd később megcsinálom"-ra tényleg okafogyottá válik minden további erőlködésem. És ezekben a párbeszédekben nem Gergő autizmusa, érzékelési és észlelési kontakthibája a főszereplő, de nem is az életkorával magyarázható lustaság, hanem az a finoman hangolt érzelmi intelligencia, amivel "leveszi" az aznapi frusztrációmat, ugyanakkor azonnali feloldásként, bíztatóan reagál arra.


És lőn a szociális intelligencia!
Kutatók hosszú éveken át kísérleteztek az intelligencia bizonyos elemeinek, típusainak meghatározására, amelynek eredményeképpen Howard Gardner hétféle típust állapított meg:
1.Logikai, matematikai intelligencia-számok, érvelés terén
2.Verbális/nyelvi intelligencia-szavakban, kifejezésben
3.Vizuális/térbeli - a képekkel való intelligencia
4.Testi/kinesztetikus - a test, a mozdulatok és a kezek terén
5.Interperszonális intelligencia - a szociális kapcsolatok terén
6.Intraperszonális intelligencia -  az önismeret terén 
7.Zene/ritmus intelligencia - a hangok, ritmus, hangszín terén


Mindenkinek van valamihez tehetsége, de ami mindannyiunkban megvan az személyiségünk egy olyan tartománya, amellyel önmagunkra, más emberekre, a közösségre reagálunk. A kutatók ezt a személyiség tartományt a "szociális intelligencia" fogalommal illették. (E.L. Thorndike, 1920.)  

Érzelmi információk megértése és az érzelmekkel való érvelés
kutatása John D. Mayer és Peter Salovey tanulmányaiban jelenik meg 1990-ben, amelyben többek között azt is kijelentik, hogy az egyén sikerességét, eredményességét , az elvárásoknak való megfelelését csupán 20 százalékban határozza meg a magas IQ érték vagyis a birtokolt tudás, de az iskolai és munkahelyi helytállást és sikert, az érzelmi intelligencia 80%-ban teszi bele!


Ez azt is jelenti, hogy hiába rendelkezünk magas IQ-val, még nem biztos, hogy életvezetésünkben, kudarc tűrő képességünkben, önmagunk és mások motiválásában is lekörözünk másokat. Pl. sok felnőtt esik pánikba megoldhatatlannak tűnő helyzetekben, sírással, hisztivel, kiabálással igyekszik azt elhárítani, mert saját érzelmi IQ-ja valamilyen okból nem tudott a kisgyermeki szintnél magasabbra jutni.
Daniel Goleman úgy véli, hogy ez a készség, személyiségünk megtanulható része, és öt elemet fogalmazott meg, mint az érzelmi IQ alkotó részei:
a)saját érzelmi állapotunk felismerésének és megnevezésének képessége, valamint az érzelmek, gondolatok és tettek közötti kapcsolat megértése,
b)az érzelmek kezelése és a felettük való ellenőrzés képessége,
c)érzelmi állapot tudatos kezelése, vagyis önmotiváló képesség,
d)mások érzéseinek olvasására, befolyásolására való képesség,
e)kielégítő kapcsolatok létrehozására és fenntartására való képesség,


Gyúrjunk EQ-ra!
Ma már igazolható, hogy az intelligencia fejleszthető, kisgyermekkor után legmarkánsabban tinédzserkorban, amikor rengeteg új impulzussal, tapasztalattal kell megbirkóznunk. Szülőként gyakran beszélgessünk  gyerekeinkkel arról, hogy az érzelmeket nem elnyomni, sokkal inkább tudatosítani érdemes, és bátran beszélni róluk. Ugyanakkor ne féljünk más emberek érzelmeit megismerni, hiszen ezáltal a saját érzelemvilágunk is gazdagodik, és ennek felismerése által fejlődik ki saját magunk motiválása, ami egész életünkre kiható kompetencia.

Pápai Ildikó
életvezetési tréner