Szüleink nyomdokain?
Valamivel könnyebb, de akár nehezebb helyzetben is lehetnek azok a gyerekek, ahol családi örökség egy jó szakma vagy generációkon átívelő hivatás. Fiam osztálytársa Andris, amint leérettségizik, máris a családi autószerelő műhelyben fog dolgozni, öt éves kora óta lesi nagyapja minden mozdulatát, iskolaszünetekben is a műhelyben lóg. Legkedvesebb gyerekkori barátnőm erős, szülői nyomásra végezte el az orvosit, ő tanár szeretett volna lenni, de ma már hálás az apai szigorért. Szinte magától értetődő volt, hogy gyerekeit is erre a hivatásra tereli.
Több felmérés igazolja,hogy a munkaerő-piaci trendeket még ma sem ismerik sem a szülők, sem a fiatalok, változatlanul a divatszakmák érdeklik a tizenéveseket, és hogy meg lehessen belőle élni. Sokuk nincs tisztában tovább tanulási lehetőségeivel, és saját képességeivel sem. A szülők általában felfelé nyomják a gyerekeiket, hogy legalább eggyel magasabb képzettséget szerezzenek náluk. Ezt jól mutatja, hogy az utóbbi évtizedben 43-ról 32 százalékra csökkent a szakmunkásképzőbe jelentkezők száma, miközben a szakközépiskolába, gimnáziumokba jelentkezőké 27-ről 35 százalékra emelkedett, a felsőoktatásba kerülők aránya pedig a rendszerváltás óta megnégyszereződött!
Fiús vagy lányos szakma?
Egyértelműen bejósolható, hogy a mai kamaszok jó része informatikához közeli munkakörben fog dolgozni, és egyre több számítógépes szakember vallja, hogy a művészetek és sportok mellett az algoritmusok használata és a programozás egy szintje is az alapműveltséghez fog tartozni. Mégis nehéz megszabadulni attól a sztereotípiától, hogy az informatika fiús szakma, hiszen a lányok éppoly kreatívak lehetnek ezen a területen, mint ahogyan egy férfi képes kiteljesedni a gasztronómia világában.
De mit akarnak a fiatalok?
Egy, a British Telecommunications felkérésére, a Medián által végzett felmérés szerint a mai 14-25 évesek 64%-a szívesebben dolgozik majd munkahelyen, mint otthonról, de 53%-nak fontos, hogy legyen lehetősége rugalmas-vagy részmunkaidőre. A fiatalok 58%-a gondolja, hogy tíz év múlva alkalmazott lesz, 40%-uk inkább vállalkozóként képzeli el a jövőjét.
420 ezer forint - ezt tartják ma jó fizetésnek a Z generációsok, amiből szerintük, meg lehet alapozni későbbi éveiket.
Emellett sokan, különösen a 20-25 évesek terveznek külföldi munkavállalást leginkább az USA, Anglia és Németország került szóba.
Szülői felelősségünk, hogy felkínáljunk több lehetőséget!
Száz, de még ötven évvel ezelőtt is a családi minta öröklődött a pályaválasztásban, kevésbé törődtek a pályaalkalmassági elméletekkel. Ma már azonban egyre ritkább, hogy valaki pályakezdés után még harminc évvel is ugyanazon a munkahelyen üljön, a legfrissebb kutatások szerint egy aktív munkavállalóra 5-7 pályakorrekció vár a nyugdíjkorhatár betöltéséig, és ebben komoly szerepet játszik a megélhetés.
Vágyak kontra valóság
Egy kedves ismerősöm lánya emelt szintű érettségit tett egy vidéki város jó nevű gimnáziumában, nem volt még konkrét elképzelése hogyan tovább? Szeretett volna gondolkodási időt kérni a szüleitől, de egyiküknek épp megszűnt az állása, így a lánynak munkába kellett állnia. Barátnője fodrásziskolába ment, neki is tetszett az ötlet, és most a megyeszékhely egyik legnépszerűbb szalonjában dolgozik. Lakást bérel, autóra gyűjt, önállóan él.
A mai fiataloknak a megélhetés mellett legalább olyan fontos az életstílus, és hogy amire vágynak, az elérhető-e a választott hivatással, és ehhez ma már az érettséginek nem sok köze van, de a tehetségnek, rátermettségnek, vállalkozó kedvnek és kreativitásnak annál inkább.
Pápai Ildikó
életvezetési tréner
forrás:
eduline.hu
csaladilap.hu
jobangel.hu
