Papás-Mamás Magazin.
-Mit jelent az idegrendszeri fejletlenség pontosan, és valóban több az ilyen eset a mai gyerekek körében?
Sokszor felmerül a kérdés a hozzám forduló szülőkben is, de én úgy gondolom, a védőnők szeme ma élesebb erre illetve a diagnosztikai módszerek fejlődése is okozhatja ezt az emelkedést. - mondja Szabó Andrea, gyógypedagógus, TSMT terapeuta.
A csecsemőkori reflexek már a méhen belül kifejlődnek, és amikor átküzdi magát a baba a szülőcsatornán, onnantól kezdve aktiválódnak. Császáros babák hátrányban! Ezek a reflexek bizonyos ideig, pár hónapig segítik a babák "túlélését", de idővel átalakulnak, egy éves korra legkésőbb legátlódnak. Az időn túl fennmaradó reflexek azonban akadályozzák a gyermek fejlődését, a testtartási reflex kialakulását, ezáltal kórosan befolyásolják a mozgáskoordinációját, és hátrányosan befolyásolják későbbi viselkedését és tanulási képességeit is. - teszi hozzá Andrea.
"Mintha egy csecsemő irányítaná egy kisiskolás testét!"
Megemlíteném az egyik kedvenc reflexemet, pl. az asszimetrikus, tónusos nyaki reflexet, amikor a baba elfordítja a fejét az azonos oldali karja kinyúlik és ez egyben az első szem-kéz koordinációja is, ekkor pont a karja hosszúságáig lát és a kiságyban lévő tárgyak megtapintásával bekapcsolnak a taktilis (tapintással kapcsolatos) ingerek is. Ezek együttes ingerfelvétele, az agy különböző területeit összekapcsolja, és érleli, pl. amivel később majd a ceruzát megfogja és ír. Hat hónapos korra ez már nincs jelen. Ha mégis fennáll, akkor kihat a kúszás keresztező mozgásaira, vagyis a gyermek nem tipikusan fog fejlődni. Későbbiekben a fej elfordítására kórosan reagál a test és egyensúly problémákat okoz, sőt a test középvonal kereszteződését is hárítja az ilyen gyermek, amivel a két kezes manipuláció gátlódik, és a lateralitás illetve dominancia (oldaliság) kialakulása is nehezített.
-Az én fiam nem mászott, de 8,5 hónaposan felállt, 9 hónaposan már szaladt, és hogy ez milyen problémákat okozhat és okozott a későbbiekben, erről akkor, 18 évvel ezelőtt senki nem beszélt nekem.
A kúszás és mászás között különbséget kell tenni! A hason kúszásnál a gyermek feje abba az irányba fordul, amelyik kezét behajlítja, ezzel gátlódik a reflex és a mászásnál már nincs jelen. Ha a mászásnál jelen van, akkor a mászó kisded a hang irányába elfordítja a fejét és az azonos oldalon lévő karja behajlik, így elveszíti a stabilitását és orra esik. A kúszás, mint mozgásforma gyakorlása a fejlődésben elengedhetetlen, megfelelő időben, minőségben és mennyiségben szükséges ahhoz, hogy az agy különböző területei összekapcsolódjanak. Amennyiben ez kimarad vagy kevesebb, akkor nem gátlódik a reflex, így megakadályozza a jobb és bal agyfélteke harmonizálását és a két testfél harmonikus együttműködését a mozgásban, a látásban és kihat a gondolkodásra is.
Kisiskolásoknál gyakran jelez a tanár, hogy a gyerek nem látja a táblát, vigyék el szemvizsgálatra pedig lehet, hogy csak reflexprobléma áll a háttérben. Vagy egyfolytában mocorog a padban, kifolyik belőle, nincs tónusa a testének, mert a statikus reflex nem tud beépülni, mert a szimmetrikus és vagy asszimetrikus reflex még aktív. Van olyan primitív reflex, ami látásérzékelési nehézséget okoz, pl. nem engedi a szem fókuszálását a síkbeli vagyis füzet és tábla, és térbeli között.
-Egyes gyerekeknél miért nem tűnnek el időben ezek a reflexek?
Nehéz egyértelmű választ adni, de az biztos, hogy már a fogantatás pillanata, a méhen belüli élet, a szülés menete, a szülőpár kapcsolata is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a születendő gyermek idegrendszere milyen impulzusokat kap.
Nagy jelentősége van például az első trimeszternek is, amikor a legfontosabb idegrendszeri fejlődés zajlik le a magzat életében. Ha ebben az időszakban a kismamát olyan hatások érik, amik kibillentik a testi-lelki egyensúlyból, az már komoly hatással van a születendő gyermek egészségére is. Amikor eljön hozzám egy szülőpár, hogy "szereljem meg" a gyereket, akkor az első dolog, amit teszek, hogy megvizsgálom a család egészét, a rendszert, amiben ők élnek, tehát holisztikusan közelítek a megoldandó feladatra.
De a mozgásszegény életmód is nagyban hozzájárul az érési folyamatok lassulásához vagy elmaradásához, pl. ha a szülő autóval viszi mindenhová a gyermekét, az rengeteg tapasztalási helyzetből kimarad, ami fejlesztő hatással van az idegrendszerére. Ha sétál, és megnyomja a talpát egy kavics, az impulzus feljut az agyba és összekapcsol területeket, és közben érik hang,-hőhatások és tapintási-érzékelési hatások is a testfelületét. Ha lehajol egy fűszálhoz, hogy megérintse a harmatot vagy végig mászik egy katicabogár a tenyerén, ezek mind-mind fejlesztési helyzetek.
-Hány éves korig lehet a visszamaradó reflexeket korrigálni?
Bármilyen életkorban lehet segíteni, hozzám néhány hetes babát is hoznak, de kezeltem demenciával küzdő, idős embert is, ott lassabb a változás vagy sok esetben csak szinten tartani lehet a nagyon intenzív, vesztibuláris (egyensúlyi) ingerekkel. Az a tapasztalatom, hogy az idegrendszeri érés folyamata nem áll le, egész életünk során képesek vagyunk fejleszteni, korrigálni. A rendszer plaszticitását kihasználva át-vagy-újrahuzalozása eredményeképpen, a TSMT hatására a gyermek iskolai beválása hatékonyabb lesz és hosszú távon a munkaerőpiac sikeresebb résztvevőjévé válik. Ezért nagyon fontos a korai felismerés és beavatkozás.
-Autizmussal diagnosztizált gyerekeknél mennyire domináns a csecsemőkori reflexek visszamaradása?
Az autizmus egy "tünetcsoport" vagyis több tünet egyidejű fennállásáról beszélünk. Ebben az esetben pedig team munkában lehet eredményesen dolgozni, és persze szükség van a szülők együttműködésére, az otthoni feladatokban. Nem szeretem a diagnózist, mert az megállíthatja a folyamatokat. A jelen állapotban fennálló tünetek összessége az egy állapot, ami folyamatosan változik, főként ha megsegítjük a gyermeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha az autizmushoz nem társul egyéb kórkép, akkor nagyon jó eredményeket lehet elérni. Én úgy látom, hogy ezekben a gyerekekben is megvan a képesség, csak nincs csatornájuk, hogy ezt ki tudják fejezni, készség szintre tudják emelni! Nagyon sok esetet tudnék említeni, ahol a kommunikációs nehézségek teljes skáláját fel tudjuk sorolni vagy a testi kontaktus hárítását, a kényszereket vagy a hallási túlérzékenységet vagy bármilyen szenzoros feldolgozást, ami akár az étkezésben is nehézséget okoz. Szenzomotoros terápiával ezek a tünetek csökkenthetők és többségében tünetmentessé válhatnak ezek a gyerekek.
A TSMT terápia arra alkalmas, hogy segítsünk a gyereknek ezeket a csatornákat "megtisztítani", kialakítani és jól használni, akár a beszéd, akár a mozgás, akár kognitív vagy viselkedési területen.
-Milyen tünetekkel keresnek meg a szülők, és tapasztalsz-e jelentős emelkedést egy-egy területen?
Az egyik leggyakoribb tünet, hogy a gyerekek nem szólalnak meg 2 éves koruk táján. A SEED fejlődési skálával könnyedén megállapíthatóak az elmaradások. A skála nagyon megengedő, tehát ha abban az időben nincs megfelelő reakció, fejlettségi szint, akkor egyértelműen szükség van a gyermek fejlesztésére. Mozgásfejlődés elmaradása, izomtónus eloszlási problémák, figyelem nehézségek, hipermotilitás(túlmozgásos, ingerkereső), indokolatlan dühkitörések, "lustaság", ezek a tünetek egyszerre és külön-külön is jelen lehetnek.
-De, ez miért baj? A gyerekek nem egyformán fejlődnek....
Ez való igaz, de van egy határ, amitől már biztosan kórosnak bizonyul, pl. a kifejező beszéd területén 2 éves kor körül már 50 szót kell használni. A nagy mozgás területén 12 hónapos korra az önálló járás kialakul, ha azonban 18 hónapos korig nem indul el a kisded, akkor az már nagy baj, mert kihat a kognitív funkciókra, ezért fogyatékosságról is beszélhetünk. Vagyis nyílik az olló: a beszéd olyan képesség, amely a mozgatórendszertől is függ, egy hangképző apparát szükséges hozzá, ami a torok, a gége, a nyelv és a száj. Ezek összehangolt mozgása eredményezi a beszédet. A korai fejlesztésben használt fejlődési skála feladataival könnyedén kideríthető az elmaradás. Szakemberként azonban nagyon résen kell lenni, mert pl. a megkésett beszédfejlődés, ami csak a kommunikáció területére kiható elmaradás, nagyon hasonlít az autizmus spektrum zavarnál vizsgált kommunikációt érintő tünetekre, ami akár mindkettőnél fennáll, de nem mondható ki egyértelműen, hogy az biztosan autizmus, mert csak a kommunikáció területét vizsgáltuk. A beszélgetés elején említett felmérésre visszautalva a gyerekek egész életére kihat, ha idejében nem kapnak támogatást a részképességek területén, ezért én minden gyermeknek öt éves korban javasolnék egy átfogó felmérést, ahol kiderülhetnek ezek a nehézségek, és célirányos megsegítést kaphatna, mire iskolába kerül. -teszi hozzá Andrea.
Az idegrendszer érése során tehát, ahogyan egymásra épülnek a nagy mozgások, úgy tűnnek el, alszanak ki ezek a reflexek. Ha azonban fennmaradnak, akkor szociális és tanulási problémákhoz vezethetnek, ezért az iskola megkezdése előtt már szembetűnő szokott lenni. Megfelelő mozgásos terápiákkal, például TSMT, Dévény-torna, hydroterápia, DSZIT, Ayres terápia, Delacato - hatékonyan érlelhető az idegrendszer és kiolthatók a visszamaradt reflexek is.
Pápai Ildikó
életvezetési tréner
további információk a témában:
http://www.szereteterod.hu/
