ÉS HA NEM TANULOK, AKKOR MI LESZ?

Reggeli készülődés közben, értékes témára lettem figyelmes, az egyik kereskedelmi rádió hullámain. A műsorvezető ország-világ elé tárta a tényt, miszerint harmadikos csemetéje nem hajlandó tanulni.  A kitárulkozó apa panaszai és tehetetlensége jó alapot adott a téma tovább fűzéséhez, és a stúdióban ülő három férfi több alternatívát is felhozott az eredményesebb tanulás módszereként:
1. egyáltalán ne tanuljanak vele otthon
2.tanuljon vele csak az édesanyja
3.tanuljon vele egy magántanár

De mit is nevezünk tanulásnak?
Általában az éppen aktuális tananyag elsajátítását, bemagolását értjük alatta, ahelyett hogy egyre inkább a kreatív tapasztalatszerzésre helyeződne a hangsúly. Sajnos a legtöbb gyereknél megfigyelhető koncentrációs nehézség, ami több tényező együttes fennállása során alakul ki, oka lehet a fáradtság, túlterheltség, biológia és mentális tényezők is. De, mi van akkor, ha a gyerek szimplán csak motiválatlan?

Nézzük, milyen belső tényezők gátolhatják a tanulást?
Emlékszem, hogy suliból hazaérve alig vártam, hogy ledobhassam magam a tévé elé, és megnézzem az előző este elmulasztott csehszlovák sorozat ismétlését. Ma, a fiamnál rosszabb a helyzet,  mert három virtuális kütyüt bámul egyszerre, és ha a feladatait sorolom, visszakérdez: "és ha nem tanulok, akkor mi lesz?"

Ma már tudjuk, hogy  számtalan testi-lelki oka is lehet a tanulási gondoknak, például kiközösítik az osztálytársai, válnak a szülei, szerelmes, túl sok felé az elvárás vagy sérült az önbizalma, állandó megerősítésre vár. Szülőként jó lenne tudnunk, hogy mi foglalkoztatja gyerekeinket, ezért a tanulás megkezdése előtt beszélgessünk el vele arról, hogy érzi magát, mi foglalkoztatja?
Néhány tipp, hogyan tudjuk őket motiválni:
1. Engedjük át a tanulás felelősségét
egy kisiskolásnak természetesen szüksége van segítségre, hogy kialakuljon a kötelességtudata, önfegyelme, de egy kamasznál legyen az ő felelőssége a feladatok elvégzése vagy épp elhanyagolása, viselje ő ennek következményeit.
2.Maradjunk a háttérben, de legyünk segítőkészek
fontos, hogy a gyerek érezze, egy-egy kudarc, rossz jegy esetén nem lesz megalázva, de megértésre, támogatásra számíthat. Ilyenkor igyekezzünk vele együtt megkeresni a kudarc okát.
3.Dicsérjük minden nap!
a gyerekeknek hiányzik az igazi elismerés, még a legapróbb sikerek esetén is. A jó dicséret mindig a befektetett energiát dicséri, tehát meg lehet veregetni a gyerek vállát a hármasért is.
4.Jutalmazás
egyáltalán nem ördögtől való, ha megjutalmazzuk a gyereket egy-egy jó jegy után, akár egy közös programmal is.
5.Lehet segítséget kérni
vannak olyan helyzetek, amikor mi, szülők is feladjuk, hiszen a tanulási nehézségek már a kapcsolatunk rovására megy,  ilyenkor érdemes magántanár után nézni.

És mi van akkor, ha tényleg nem tanulunk?
Pablo Picasso sem tudott megtanulni az iskolában írni, olvasni, számolni, amiért ma "fogyatékosnak" tartanák, pedig zseni volt! Steven Hawking, korunk egyik legnagyobb tudósának komoly kihívást jelentett sokáig az olvasás.
 "A világ marhaságokat sugall, nekünk, szülőként az a feladatunk, hogy elhiggyük: nem a kitűnő tanulókból lesznek a topmenedzserek. Hanem azokból, akik a gyerekkorukat nagy testi, lelki biztonságban töltötték."- fogalmazott egykor Vekerdy Tamás, és minden okunk megvan rá, hogy higgyünk neki!

Pápai Ildikó
életvezetési tréner

forrás:
csaladinet.hu
kamaszpanasz.hu

NAGYÍTÓVAL KELL KERESNI A TIPIKUSAN FEJLŐDŐ GYEREKET

Az utóbbi időben több fórumon is olyan írásokkal találkoztam, amelyek a csecsemőkori reflexek visszamaradásának hatásairól szóltak. Egy óvodás gyerekeket érintő felmérés lesújtó eredményeket hozott, nevezetesen 100 gyerekből hetvennél, idegrendszeri éretlenséget találtak, ami később figyelemzavarhoz, tanulási nehézségekhez, diszlexiához és autisztikus tünetekhez vezethet....írja a 
Papás-Mamás Magazin.

-Mit jelent az idegrendszeri fejletlenség pontosan, és valóban több az ilyen eset a mai gyerekek körében?
Sokszor felmerül a kérdés a hozzám forduló szülőkben is, de én úgy gondolom, a védőnők szeme ma élesebb erre illetve a diagnosztikai módszerek fejlődése is okozhatja ezt az emelkedést. - mondja Szabó Andrea, gyógypedagógus, TSMT terapeuta.
A csecsemőkori reflexek már a méhen belül  kifejlődnek, és amikor átküzdi magát a baba a szülőcsatornán, onnantól kezdve aktiválódnak. Császáros babák hátrányban! Ezek a reflexek bizonyos ideig, pár hónapig segítik a babák "túlélését", de idővel átalakulnak, egy éves korra legkésőbb legátlódnak. Az időn túl fennmaradó reflexek azonban akadályozzák a gyermek fejlődését, a testtartási reflex kialakulását, ezáltal kórosan befolyásolják a mozgáskoordinációját, és hátrányosan befolyásolják későbbi viselkedését és tanulási képességeit is. - teszi hozzá Andrea.

"Mintha egy csecsemő irányítaná egy kisiskolás testét!"

Megemlíteném az egyik kedvenc reflexemet, pl. az asszimetrikus, tónusos nyaki reflexet, amikor a baba elfordítja a fejét az azonos oldali karja kinyúlik és ez egyben az első szem-kéz koordinációja is, ekkor pont a karja hosszúságáig lát és a kiságyban lévő tárgyak megtapintásával bekapcsolnak a taktilis (tapintással kapcsolatos) ingerek is. Ezek együttes ingerfelvétele, az agy különböző területeit összekapcsolja, és érleli, pl. amivel később majd a ceruzát megfogja és ír. Hat hónapos korra ez már nincs jelen. Ha mégis fennáll, akkor kihat a kúszás keresztező mozgásaira, vagyis a gyermek nem tipikusan fog fejlődni. Későbbiekben a fej elfordítására kórosan reagál a test és egyensúly problémákat okoz, sőt a test középvonal kereszteződését is hárítja az ilyen gyermek, amivel a két kezes manipuláció gátlódik, és a lateralitás illetve dominancia (oldaliság) kialakulása is nehezített.

-Az én fiam nem mászott, de 8,5 hónaposan felállt, 9 hónaposan már szaladt, és hogy ez milyen problémákat okozhat és okozott a későbbiekben, erről akkor, 18 évvel ezelőtt senki nem beszélt nekem.
A kúszás és mászás között különbséget kell tenni! A hason kúszásnál a gyermek feje abba az irányba fordul, amelyik kezét behajlítja, ezzel gátlódik a reflex és a mászásnál már nincs jelen. Ha a mászásnál jelen van, akkor a mászó kisded a hang irányába elfordítja a fejét és az azonos oldalon lévő karja behajlik, így elveszíti a stabilitását és orra esik. A kúszás, mint mozgásforma gyakorlása a fejlődésben elengedhetetlen, megfelelő időben, minőségben és mennyiségben szükséges ahhoz, hogy az agy különböző területei összekapcsolódjanak. Amennyiben ez kimarad vagy kevesebb, akkor nem gátlódik a reflex, így megakadályozza a jobb és bal agyfélteke harmonizálását és a két testfél harmonikus együttműködését a mozgásban, a látásban és kihat a gondolkodásra is.

Kisiskolásoknál gyakran jelez a tanár, hogy a gyerek nem látja a táblát, vigyék el szemvizsgálatra pedig lehet, hogy csak reflexprobléma áll a háttérben. Vagy egyfolytában mocorog a padban, kifolyik belőle, nincs tónusa a testének, mert a statikus reflex nem tud beépülni, mert a szimmetrikus és vagy asszimetrikus reflex még aktív. Van olyan primitív reflex, ami látásérzékelési nehézséget okoz, pl. nem engedi a szem fókuszálását a síkbeli vagyis füzet és tábla, és térbeli között.
-Egyes gyerekeknél miért nem tűnnek el időben ezek a reflexek?
Nehéz egyértelmű választ adni, de az biztos, hogy már a fogantatás pillanata, a méhen belüli élet, a szülés menete, a szülőpár kapcsolata is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a születendő gyermek idegrendszere milyen impulzusokat kap. 
Nagy jelentősége van például az első trimeszternek is, amikor a legfontosabb idegrendszeri fejlődés zajlik le a magzat életében. Ha ebben az időszakban a kismamát olyan hatások érik, amik kibillentik a testi-lelki egyensúlyból, az már komoly hatással van a születendő gyermek egészségére is. Amikor eljön hozzám egy szülőpár, hogy "szereljem meg" a gyereket, akkor az első dolog, amit teszek, hogy megvizsgálom a család egészét, a rendszert, amiben ők élnek, tehát holisztikusan közelítek a megoldandó feladatra.

 De a mozgásszegény életmód is nagyban hozzájárul az érési folyamatok lassulásához vagy elmaradásához, pl. ha a szülő autóval viszi mindenhová a gyermekét, az rengeteg tapasztalási helyzetből kimarad, ami fejlesztő hatással van az idegrendszerére. Ha sétál, és megnyomja a talpát egy kavics, az impulzus feljut az agyba és összekapcsol területeket, és közben érik hang,-hőhatások és tapintási-érzékelési hatások is a testfelületét. Ha lehajol egy fűszálhoz, hogy megérintse a harmatot vagy végig mászik egy katicabogár a tenyerén, ezek mind-mind fejlesztési helyzetek.
-Hány éves korig lehet a visszamaradó reflexeket korrigálni?
Bármilyen életkorban lehet segíteni, hozzám néhány hetes babát is hoznak, de kezeltem  demenciával küzdő, idős embert is, ott lassabb a változás vagy sok esetben csak szinten tartani lehet a nagyon intenzív, vesztibuláris (egyensúlyi) ingerekkel. Az a tapasztalatom, hogy az idegrendszeri érés folyamata nem áll le, egész életünk során képesek vagyunk fejleszteni, korrigálni. A rendszer plaszticitását kihasználva át-vagy-újrahuzalozása eredményeképpen, a TSMT hatására a gyermek iskolai beválása hatékonyabb lesz és hosszú távon a munkaerőpiac sikeresebb résztvevőjévé válik. Ezért nagyon fontos a korai felismerés és beavatkozás.

-Autizmussal diagnosztizált gyerekeknél mennyire domináns a csecsemőkori reflexek visszamaradása?
Az autizmus egy "tünetcsoport" vagyis több tünet egyidejű fennállásáról beszélünk. Ebben az esetben pedig team munkában lehet eredményesen dolgozni, és persze szükség van a szülők együttműködésére, az otthoni feladatokban. Nem szeretem a diagnózist, mert az megállíthatja a folyamatokat. A jelen állapotban fennálló tünetek összessége az egy állapot, ami folyamatosan változik, főként ha megsegítjük a gyermeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha az autizmushoz nem társul egyéb kórkép, akkor nagyon jó eredményeket lehet elérni. Én úgy látom, hogy ezekben a gyerekekben is megvan a képesség, csak nincs csatornájuk, hogy ezt ki tudják fejezni, készség szintre tudják emelni! Nagyon sok esetet tudnék említeni, ahol a kommunikációs nehézségek teljes skáláját fel tudjuk sorolni vagy a testi kontaktus hárítását, a kényszereket vagy a hallási túlérzékenységet vagy bármilyen szenzoros feldolgozást, ami akár az étkezésben is nehézséget okoz. Szenzomotoros terápiával ezek a tünetek csökkenthetők és többségében tünetmentessé válhatnak ezek a gyerekek.

A TSMT terápia arra alkalmas, hogy segítsünk a gyereknek ezeket a csatornákat "megtisztítani", kialakítani és jól használni, akár a beszéd, akár a mozgás, akár kognitív vagy viselkedési területen.

-Milyen tünetekkel keresnek meg a szülők, és tapasztalsz-e jelentős emelkedést egy-egy területen?
Az egyik leggyakoribb tünet, hogy a gyerekek nem szólalnak meg 2 éves koruk táján. A SEED fejlődési skálával könnyedén megállapíthatóak az elmaradások. A skála nagyon megengedő, tehát ha abban az időben nincs megfelelő reakció, fejlettségi szint, akkor egyértelműen szükség van a gyermek fejlesztésére. Mozgásfejlődés elmaradása, izomtónus eloszlási problémák, figyelem nehézségek, hipermotilitás(túlmozgásos, ingerkereső), indokolatlan dühkitörések, "lustaság", ezek a tünetek egyszerre és külön-külön is jelen lehetnek.

-De, ez miért baj? A gyerekek nem egyformán fejlődnek....
Ez való igaz, de van egy határ, amitől már biztosan kórosnak bizonyul, pl. a kifejező beszéd területén 2 éves kor körül már 50 szót kell használni. A nagy mozgás területén 12 hónapos korra az önálló járás kialakul, ha azonban 18 hónapos korig nem indul el a kisded, akkor az már nagy baj, mert kihat a kognitív funkciókra, ezért fogyatékosságról is beszélhetünk. Vagyis nyílik az olló: a beszéd olyan képesség, amely a mozgatórendszertől is függ, egy hangképző apparát szükséges hozzá, ami a torok, a gége, a nyelv és a száj. Ezek összehangolt mozgása eredményezi a beszédet. A korai fejlesztésben használt fejlődési skála feladataival könnyedén kideríthető az elmaradás. Szakemberként azonban nagyon résen kell lenni, mert pl. a megkésett beszédfejlődés, ami csak a kommunikáció területére kiható elmaradás, nagyon hasonlít az autizmus spektrum zavarnál vizsgált kommunikációt érintő tünetekre, ami akár mindkettőnél fennáll, de nem mondható ki egyértelműen, hogy az biztosan autizmus, mert csak a kommunikáció területét vizsgáltuk. A beszélgetés elején említett felmérésre visszautalva a gyerekek egész életére kihat, ha idejében nem kapnak támogatást a részképességek területén, ezért én minden gyermeknek öt éves korban javasolnék egy átfogó felmérést, ahol kiderülhetnek ezek a nehézségek, és célirányos megsegítést kaphatna, mire iskolába kerül. -teszi hozzá Andrea.

Az idegrendszer érése során tehát, ahogyan egymásra épülnek a nagy mozgások, úgy tűnnek el, alszanak ki ezek a reflexek. Ha azonban fennmaradnak, akkor szociális és tanulási problémákhoz vezethetnek, ezért az iskola megkezdése előtt már szembetűnő szokott lenni. Megfelelő mozgásos terápiákkal, például TSMT, Dévény-torna, hydroterápia, DSZIT, Ayres terápia, Delacato - hatékonyan érlelhető az idegrendszer és kiolthatók a visszamaradt reflexek is.

Pápai Ildikó
életvezetési tréner

további információk a témában:
http://www.szereteterod.hu/  

MIÉRT AZ ÉN GYEREKEMMEL VAN PROBLÉMA?

Elkezdődött az iskola, és ezzel együtt a tanulással, a koncentrációval összefüggésbe hozható szülői aggodalmak. Vajon éretlen még, hamar elfárad? -kérdezzük magunktól, ha  csemeténk hosszas nógatás után sem szívesen ül le a könyvei mellé. Legtöbb esetben csak iskolába kerülve derül ki a gyermekről, hogy egy bizonyos területen nem tud teljesíteni. Ilyenkor a pedagógusok célzott fejlesztést, korrepetálást javasolnak, elkezdődik a "szakértői vélemények" begyűjtése. De hogy mi is rejlik a részképesség zavar hátterében, és hogyan fejlesszük,  az jóval összetettebb probléma!

Nem a gyermek eszével, szorgalmával van baj!
A tanuláshoz, olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges részképességeknek nyolcéves korra kell beérniük, csakhogy a gyerekeknek már hatéves korban be kell ülnie padba. Az iskoláskort elérve egyes készségek tehát  még nem jutnak el a szükséges fejlettségi szintre. Ennek több, egymásra épülő oka lehet. Például születés előtti, alatti, utáni vagy kisgyermekkori betegségek, traumák vagy biokémiai, genetikai eltérések, de az ingerszegény környezet is szerepet játszik a tünetegyüttes kifejlődésében. - mondja
 Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

Tanulási zavarnak tehát azt a jelenséget nevezhetjük, amikor egy gyerek, normális átlagos oktatási körülmények között nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, ha ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligencia szintje alapján elvárható teljesítménytől.
Tanulási zavarok tünetei
Két fő csoportra oszthatók:
1.teljesítmény-és
2.viselkedésbeli jellegzetességek
A tanulási  nehézségekkel küzdő gyerek figyelmetlen, munkái rendetlenek, rajzai kuszák, ügyetlen a mozgása, teljesítménye ingadozó. A viselkedésbeli tünetek a teljesítménydeficit nyomán fejlődnek ki. A kudarcok,  a meg nem felelés, a környezet felől érkező negatív értékelés az amúgy is szétszórt gyermeket agresszívvé teheti, más esetben szorongóvá.

Tanulási zavarok felismerése
Az óvodákban és iskolákban dolgozó szakemberek képesek diagnosztizálni és megfelelő foglalkozásokkal megszüntetni a tüneteket, akár megelőzni a későbbi tanulási rendellenességeket, de súlyosabb esetben  azonban érdemes célzott vizsgálatra jelentkezni. 
Szakmai szempontból azonban hibás addig tanulási zavart, diszlexiát, diszgráfiát vagy diszkalkuliát megállapítani, amíg a gyermek megfelelő szintű általános iskolai oktatásban részt nem vett. A gyermek érdeke is azt kívánja, hogy a címkézését elkerüljük! -teszi hozzá a Gyarmathy Éva.

Ha kisiskolás korban mégis fennáll pl. a diszlexia gyanúja, az nem azt jelenti, hogy a gyermek nem tud megtanulni olvasni, hanem azt, hogy más módszerekkel lesz rá képes!!  
Az ellátó rendszernek tudomásul kell vennie, hogy ma már nem szabad a gyerekeket kategóriákba sorolni, mert lehet, hogy az egyik részterületen fejlesztésre szorulnak, a másikon viszont tehetséggondozásra.
Ehhez azonban arra volna szükség, hogy ne a gyerekeket formáljuk az iskola képére, hanem az oktatás formálódjon a gyerekpopuláció köré!

forrás: fejlesztok.hu
dislexia.info


Pápai Ildikó
életvezetési tréner
www.idobenvagy.com

BAJ VAN A TANULÁSSAL? - ZAVAROK, NEHÉZSÉGEK KISISKOLÁSKORBAN

Az első néhány nap, de még az első hetek is a "beszokás", a visszarendeződés napjai a suliban. Ha a gyerekek ebben az időszakban még harsányak, elevenek, szétszórtak, az még nem ok az aggodalomra, de ha ez túlnyúlik az első hónapokon, akkor valamilyen tanulási- és figyelemzavarra gyanakodhatunk.

A gyerekpopulációnak kb. 17%-a küzd valamilyen tanulási problémával, állítják a szakemberek. Átlagos vagy akár átlagon felüli intelligenciával rendelkező gyerekek tanulási potenciálja is elmaradást mutathat, akár több részterületen is. 
Tanulási zavarok, tanulásban akadályozottság
 Mit is jelentenek ezek a fogalmak:
-Tanulási zavarról beszélünk egy vagy több részképességzavar esetén. Részképességek, a komplex teljesítmények (pl. írás, olvasás, számolás) kivitelezését lehetővé tevő kognitív és motoros funkciók. Ezen funkciók területén mutatkozó deficitet nevezzük részképességzavarnak, ide tartozik a diszlexia, diszgráfia, diszortográfia, diszkalkulia.

Néhány, diszlexiára utaló tünet:
jó értelmi képességgel rendelkező gyermek, aki a szokásos idő és gyakorlás mellett nem vagy csak nagyon nehezen tanul meg olvasni, és ebben az esetben az olvasás, írás, helyesírás zavarai szorosan összefüggnek.
Diszkalkulia:

A gyermeknek alapvetően hiányosak és hibásak az elképzelései a számokról, mennyiségekről, és matematikai műveletekről, az iskolai számtanórák követelményeinek nem képes megfelelni.
ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar)
A tanulási zavarokat okozhatja a figyelem, a koncentráció zavara, ennek alaptünetei lehetnek: hirtelen, impulzív viselkedés, indokolatlanul sok mozgás és beszéd, makacsság, dühkitörés, szabályok elhárítása
Tanulásban akadályozottságról beszélünk:
-értelmi,
-mozgás,
-látás,
-hallássérülés, és
- gyenge verbális, nyelvi készségek fennállása esetén.
A pszichológia, a gyógypedagógia és a diagnosztikai eljárások fejlődésével már csecsemőkorban is fel lehet ismerni a tanulási-és megismerő funkciók elmaradását, zavarát, és mire a gyermek iskolába kerül, addigra már több "szűrőn" is fennakad. 

Ha a gyermek ép értelmű, de több részképességzavar, esetleg figyelemhiány együttesen nehezíti a gyermek teljesítményét, akkor a diagnózis függvényében  gyógypedagógusi támogatást kap az eredeti iskolájában. Ha fentiek mellé enyhe fokú értelmi akadályozottság is társul, akkor a helyileg illetékes, szakértői bizottság javaslata alapján gyógypedagógiai fejlesztés mellett integráltan vagy különnevelésben kell részesíteni. A szakértői bizottság minden esetben előírja a gyermek fejlődését leginkább megcélzó fejlesztések számát és típusát. 
A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes intézményekben ezek biztosítása nehezen kivitelezhető, de következetes szülői attitűddel ki kell harcolni azt, ami a gyereknek jár!!

Pápai Ildikó
életvezetési tréner
egy autista kamasz anyukája 

Segítség, SNI-s a gyerekem!

Ildicoaching

A legfrissebb statisztikák szerint, ma minden tizedik gyermek küzd valamilyen tanulási nehézséggel, és hacsak szűkebb baráti körömben nézek végig a "gyerekanyagon", akkor ez a szám nagyjából stimmel. "Ez valami új divat, régen, a mi korunkban ilyen nem volt!"-mondják értetlenül a nagyszülők, akik szerint az unoka úgy tökéletes, ahogy van.