BAJ VAN A TANULÁSSAL? - ZAVAROK, NEHÉZSÉGEK KISISKOLÁSKORBAN

Az első néhány nap, de még az első hetek is a "beszokás", a visszarendeződés napjai a suliban. Ha a gyerekek ebben az időszakban még harsányak, elevenek, szétszórtak, az még nem ok az aggodalomra, de ha ez túlnyúlik az első hónapokon, akkor valamilyen tanulási- és figyelemzavarra gyanakodhatunk.

A gyerekpopulációnak kb. 17%-a küzd valamilyen tanulási problémával, állítják a szakemberek. Átlagos vagy akár átlagon felüli intelligenciával rendelkező gyerekek tanulási potenciálja is elmaradást mutathat, akár több részterületen is. 
Tanulási zavarok, tanulásban akadályozottság
 Mit is jelentenek ezek a fogalmak:
-Tanulási zavarról beszélünk egy vagy több részképességzavar esetén. Részképességek, a komplex teljesítmények (pl. írás, olvasás, számolás) kivitelezését lehetővé tevő kognitív és motoros funkciók. Ezen funkciók területén mutatkozó deficitet nevezzük részképességzavarnak, ide tartozik a diszlexia, diszgráfia, diszortográfia, diszkalkulia.

Néhány, diszlexiára utaló tünet:
jó értelmi képességgel rendelkező gyermek, aki a szokásos idő és gyakorlás mellett nem vagy csak nagyon nehezen tanul meg olvasni, és ebben az esetben az olvasás, írás, helyesírás zavarai szorosan összefüggnek.
Diszkalkulia:

A gyermeknek alapvetően hiányosak és hibásak az elképzelései a számokról, mennyiségekről, és matematikai műveletekről, az iskolai számtanórák követelményeinek nem képes megfelelni.
ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar)
A tanulási zavarokat okozhatja a figyelem, a koncentráció zavara, ennek alaptünetei lehetnek: hirtelen, impulzív viselkedés, indokolatlanul sok mozgás és beszéd, makacsság, dühkitörés, szabályok elhárítása
Tanulásban akadályozottságról beszélünk:
-értelmi,
-mozgás,
-látás,
-hallássérülés, és
- gyenge verbális, nyelvi készségek fennállása esetén.
A pszichológia, a gyógypedagógia és a diagnosztikai eljárások fejlődésével már csecsemőkorban is fel lehet ismerni a tanulási-és megismerő funkciók elmaradását, zavarát, és mire a gyermek iskolába kerül, addigra már több "szűrőn" is fennakad. 

Ha a gyermek ép értelmű, de több részképességzavar, esetleg figyelemhiány együttesen nehezíti a gyermek teljesítményét, akkor a diagnózis függvényében  gyógypedagógusi támogatást kap az eredeti iskolájában. Ha fentiek mellé enyhe fokú értelmi akadályozottság is társul, akkor a helyileg illetékes, szakértői bizottság javaslata alapján gyógypedagógiai fejlesztés mellett integráltan vagy különnevelésben kell részesíteni. A szakértői bizottság minden esetben előírja a gyermek fejlődését leginkább megcélzó fejlesztések számát és típusát. 
A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes intézményekben ezek biztosítása nehezen kivitelezhető, de következetes szülői attitűddel ki kell harcolni azt, ami a gyereknek jár!!

Pápai Ildikó
életvezetési tréner
egy autista kamasz anyukája 

MIRE JÓ A HÁZI FELADAT?

Több okból is remek dolog az internet, de hogy a szülő már emailen  is tud az osztályfőnökkel "értekezni", annak önvédelmi előnyei vitathatatlanok, hiszen nem kell azonnal reagálni. Gergő fiam 9-es osztályfőnökének legutóbbi levelében, több ponton sorolta a gyerek kisebb-nagyobb gyarlóságait, de  legfőbb bűne a kémia, és történelem házi feladat negligálása volt, hovatovább a 2 db A/4-es lapra nyomtatott kérdőív teljes eltüntetése, amit vissza sem vitt hétfőn az iskolába. Kérdezem a 15 éves autistát,  hová tette a két lapot, hiszen hét végén átnéztük az összes füzetet, készültünk a hétfői órákra, de ezekkel a kérdőívekkel nem találkoztam.

"Hmm..nem tudom,...talán elvitte a cica!"- felelte ártatlanul, állát simogatva a kamasz.

Minthogy válaszából egyértelmű volt, mennyire izgatja fel a házi feladat ténye, elgondolkodtam azon, mit olvastam erről mostanában? 

Például egy gimnáziumi tanár szerint van jó, és rossz házi feladat. Akkor jó, ha az órán elvégzett feladatokat ismételteti, önálló megoldásokra ösztönöz, begyakoroltatja valamely definíció, képlet művelet használatát, esetleg "továbbgondolandó" elemeket is tartalmaz azon diákok számára, akik hajlandóak időt szánni, és motiváltak.

Nézete szerint a rossz házi feladat pedig az, amit nem sikerült az órán megcsinálni, azt feladják leckének. Vagy ha rengeteg!

Említett pedagógus egy "kísérletbe" kezdett. Egy éven át nem adott otthonra munkát a diákjainak. A kísérlet eredménye: semmi lényeges különbséget nem talált a gyerekek iskolai teljesítményében. Tapasztalata szerint mindegy, hogy van-e lecke vagy nincs, aki gyakorolni akart, az lecke nélkül is gyakorolt, aki meg nem akart, az nem. Egy év elteltével, újra ad házit, de csak havonta 2-3 alkalommal, és nem kötelező jelleggel.

"A házi feladat értelmetlen dolog, gyakorolni az iskolában kell, délelőtt, amikor a gyerekek vércukorszintje a legmagasabb. A leckéről jeles kutatók mutatták ki, hogy értelmetlen, hiszen az eminens könnyen megoldja, őt nem fejleszti, a többi diák meg lemásolja a szünetben az eminenstől." - mondja Vekerdy Tamás, paradigmaváltó gyerekpszichológusunk.

A hét végi házi feladatról is van véleménye, úgy gondolja, teljességgel helytelen, és az általában sok leckét inkább diktáljuk le a gyereknek, vagy írjuk be az üzenőbe, hogy sajnos családi okból nem tudtuk megoldani, és ez igaz, ugyanis családi ok, hogy együtt kell lennünk, és jól kell éreznünk magunkat!! 

Kíváncsi volnék, mit szólna matek-történelem szakos osztályfőnökünk, ha egy hétfőn azt olvasná a gyerek üzenőjében, hogy nincs kész a házi feladat, mert "családépítő" tréninget tartottunk, és különben Vekerdy is azt mondta, hogy felesleges...

"A klasszikus iskolarendszer nem kielégíti az érdeklődést, hanem kiöli. Nem arra kíváncsi, hogy mire motivált a gyerek, hanem arra, hogy ő mit akar a fejébe tömni."- olvasom tovább -minket, csüggedt szülőket még életben tartó - éles  elméjű pszichológusunk ragyogó meglátásait.

És az már csak az én véleményem, hogy  amíg oktatási rendszer szinten nem változik semmi, addig minden hét végén a csemeténk mellett görnyedhetünk, hogy együtt valahogy összehozzuk a házit.

Pápai Ildikó

életvezetési tréner

anya