Az utóbbi évek kutatásai szerint csupán hat hónap zongoratanulás 30 %-al növeli az óvodáskorú gyerekek figyelmét és térbeli tájékozódását. A hangszerekkel való első találkozás hat és nyolcéves kor között kifejezetten ajánlott, ilyenkor a legérzékenyebb a kisgyermek agya a zenetanulásra. Igyekvő szülőként természetesen én is elvittem 7 év körüli csemetémet a közeli szintetizátor-suliba, hátha felcsillan a tehetség szikrája, de amikor egy hónap után még három percre sem tudtuk a gyermeket a hangszer mellett tartani, az oktató tanácsára mindezt későbbre halasztottuk. Azóta tíz év telt el, és most kezdtük újra.
Pedig az úgynevezett Mozart-hatás-elmélet szerint a klasszikus zene, főként Mozart hallgatása javítja a tudásteszteken elért eredményeket. Alfred A. Tomatis, francia fül-orr-gégész írta le elsőként, hogy hangok segítségével alvászavart, depressziót, sőt szervi bántalmakat is lehet gyógyítani. Különösen Mozart zenéjének pszichikai hatását elemezte.
Vele ellentétben, a torontói egyetem pszichológiaprofesszora, Glenn Schellenberg szerint a Mozart-effekt nem létezik, legalább is nem abban a formában, ahogy azt korábban gondolták. A zenehallgatás megemeli az agy dopamintszintjét, ami erősíti a koncentrálóképességet. Ez viszont nem kötődik egy bizonyos zeneszerzőhöz és műfajhoz, ugyanis minden olyan zene bír ezzel a hatással, amit hallgatója kellemesnek tart. A zene hatása a professzor szerint teljesen ugyanolyan, mintha egy szelet csokoládét ennénk meg.
Nehezen tudom elképzelni, hogy az a több ezer ember - engem is beleértve -, aki most lemaradt Andrea Bocelli közelgő, Bazilika-beli ingyenes koncertjéről, egy Sport szelettel megvigasztalódna.
A zene terápiás hatását már az ókorban felismerték, és azóta több kutatás is bizonyítja, hogy a zene azon ritka tevékenységek egyike, melynek során a jobb és bal agyfélteke is aktív.Mindez hatással van a nyelvtanulásra, az összpontosításra, a fizikai koordinációra és a kognitív képességekre is, ezért a gyógypedagógiában is fontos szerepet kapott.
Alsótagozatos volt a fiam, amikor a zuglói gyógypedagógiai általánosban először találkoztunk az Ulwila módszerrel. Speciális -színes-kottarendszerrel és az ehhez tartozó hangszercsaláddal Heinrich Ullrich, német gyógypedagógus bebizonyította, hogy fogyatékkal élő emberek is képesek dallamhangszeren játszani. A hagyományos kottarendszer megtanulása valóban bonyolult értelmi sérültek számára, de még az ép társadalomnak is csak elenyésző százaléka képes megtanulni élete során kottából "olvasni".
Az Ulwila módszert Vető Anna gyógypedagógus - a Parafónia Egyesület megalapítója, és jelenleg is tagja, gyakorló zeneterapeuta - 1991-ben adaptálta magyar viszonyokra, és ezzel megkezdődhetett az értelmileg sérült gyermekek zeneoktatása itthon.
Források: www.parafonia.hu
www.magyarzeneterapia.wordpress.com
Pápai Ildikó
életvezetési tréner
egy autista kamasz anyukája
