A BÉLMŰKÖDÉSTŐL FÜGG A GONDOLKODÁS?

Mindenki tisztában van vele ma már, hogy az ételeinkben-italainkban rejlő méreganyagok hatással vannak egészségi állapotunkra. A Nemzetközi Anti-Aging Konferencián, 2016 decemberében elhangzott, hogy a szervezetbe bevitt mesterséges vegyi anyagok tönkreteszik a szervezetünkben élő mikrobák ökológiai rendszerét, és ez a kiindulópontja az időskori betegségek megjelenésének.

Mikrobák az egészségünk őrei
Bélrendszerünkben több mint 400 baktériumfajta él, ezek jelenléte és egyensúlya meghatározó a mindenkori egészségi állapotunkra nézve. A genom - azaz a szervezetben előforduló teljes örökítő információ - csak az emberi bélrendszerben 3,3 millió gént kódol. Az ezzel kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy a betegségmegelőzés és gyógyítás terén a leghatásosabb terápia a személyre szabott probiotikumok adagolása, és ez lesz a jövő egészségügyi trendje is!
Dr. David Perlmutter, a Grain Brain (Gabonaagy) című könyvében írja le a táplálkozás és az idegrendszeri elváltozások közötti összefüggést.
"Az étkezési szokások megváltoztatása jelentős hatással van az agy teljesítményére. Fontos kapcsolat van az agyműködés és a mikrobák ökoszisztémája között."- íjra könyvében.

Egyes kutatások szerint a bélrendszer krónikus gyulladása megváltoztatja a hippokampusz működését. Az agykéreg alatt elhelyezkedő hippokampusz szerepet játszik a tanulásban, a memóriában, a térbeli tájékozódásban és befolyásolja az ember hangulatát.
Amikor a hippokampusz károsodik, az viselkedésbeli változásokhoz, kognitív károsodáshoz 
és depresszióhoz vezet.
"Ételed legyen a TE orvosságod!"
- mondta Hippokratész, és az ókori gyógyító szavai ma sokkal aktuálisabbak, mint valaha. Ideggyógyászok, dietetikusok egyöntetű véleménye, hogy -agyunk - és egészségünk érdekében csökkentsük a szénhidrát bevitelt vagy alacsony szénhidráttartalmú és gluténmentes termékeket fogyasszunk, valamint minél több probiotikus élelmiszert (pl.savanyú káposzta, kovászos uborka, savanyított tejtermékek, érett sajtok) és lehetőség szerint klorofillban gazdag zöldségeket, olajos magvakat, babféléket, avokadot, halakat együnk. Segíthetjük a bél helyes működését aerob mozgásformákkal is.

Mutasd a teloméred, megmondom hány éves vagy!
Nobel-díjas felfedezés volt, hogy a DNS-láncok végén van egy örökítőanyagot védő "sipka", a telomér. Ennek hossza árulkodik az adott élőlény vitalitásáról, biológiai életkoráról. Minél rövidebb a telomér, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a sejt nem lesz képes osztódásra vagy degeneratívan osztódik, és ez krónikus betegségekhez vezet. 

Óriási előrelépés, hogy  ma már képesek mérni a telomér  hosszát, és ennek alapján meghatározni, mennyi telomeráz enzimre van szüksége a szervezetünknek, ami képes visszaépíteni a telomért, csak húszas éveink végével inaktívvá válik. A "csodaszer",  ami képes újra beindítani az enzim működését, a TA65 molekula adagolásával visszafiatalíthatjuk sejtjeinket, és megőrizhetjük egészségünket. 
Jó hír azonban, hogy amíg nem kerül be a hazai laborvizsgálatok közé a telomérek hosszának vizsgálata, addig heti rendszerességgel végzett, szinte bármilyen típusú mozgással, sporttal, növelhetjük teloméreink élettartamát.

forrás:
www.tgy-magazin.hu www.napidoktor.hu

Pápai Ildikó
életvezetési tréner

AZ AGY KÁBÍTÓSZERE A CUKOR!

A boltok polcain már ott mosolyognak a csoki mikulások, drazséval töltött jávorszarvasok,  és tej vagy nugátkrémmel "dúsított" egyéb nyalánkságok. Mi, szülők pedig tudjuk, hogy a karácsonyvárás előszobájában várakozó cipőcskékbe bizony tenni kell valamit!
Amikor leemeljük a polcról a vásárlásra ösztönző, színes csomagokat, ritkán gondolunk arra, hogy gyermekeink cukorfogyasztása jóval magasabb a felnőttekénél. 

Magyarországon az óvodások napi kalóriabevitelük 12, míg a kisiskolások 13 százalékát fogyasztják el hozzáadott cukorból (12-14 teáskanál)!

Pedig az agy legfőbb ellensége a cukor, és nemcsak az, amit cukor formájában viszünk be a szervezetbe, hanem az is, amit a szervezet szénhidrátokból vagy alkoholból állít elő. Amíg bizonyos szénhidrátmennyiség az egészséges táplálkozás része és szükséges a szervezet számára, addig hozzáadott cukorra egyáltalán nincsen szüksége. 
Az agy üzemanyaga a glükóz, amit a szénhidrátot tartalmazó ételekből és italokból nyer vagy más forrásokból állít elő a szervezet. Ha a vércukorszint túlságosan alacsony, az agy úgy jut megfelelő mennyiségű glükózhoz, hogy a vérből vonja el vagy korlátozza a többi szerv glükózhasználatát. A gyorsan felszívódó szénhidrátok és a hozzáadott cukor gyorsan glükózzá alakul, átmenetileg megemeli a vércukorszintet, de ezt gyors csökkenés követi. Az agy számára az a legelőnyösebb, ha a vércukorszint folyamatosan optimális szinten van, ez pedig alacsony glikémiás indexű, és természetes, nem feldolgozott, és nem "gyárilag" ízesített ételek rendszeres fogyasztásával érhető el.
A WHO(Egészségügyi Világszervezet) évek óta a napi teljes kalóriabevitel 10%-ában (50gramm, azaz 12 teáskanál) állapítja meg a felnőttek, és gyermekek ajánlott, hozzáadott cukorfogyasztását. Hozzáteszi azonban,hogy az egészséges táplálkozáshoz az 5%-ot kell megcéloznunk, tehát mindössze a javasolt érték felét!!!

A magyar felnőtt lakosság cukorfogyasztása a napi teljes energiabevitelnek átlagosan 7-8 százaléka, a gyerekeké 10% felett van!
A gyerekek által igen kedvelt élelmiszerekben található egy viszonylag új találmány, a kukoricaszirup, amely szénsavas üdítőkben, nem 100%-os gyümölcslevekben, ízesített joghurtokban, előregyártott szószokban, és az "egészségesként" reklámozott  gabonapelyhekben van. 
Az élelmiszeripar tehát abban érdekelt, hogy  hozzászokjunk ezekhez az ételekhez, hiszen a legnagyobb profitot ezek a termékek adják világszerte.

Azt hiszem nem vagyok egyedül azzal a jelenséggel, hogy  még Húsvétkor is csokimikulásból készítek mázat a zserbó tetejére, tehát itt is megállja helyét a mondás: Mikulásból is megárt(hat) a sok!
Forrás: Dr.Natasha Campbell-Mcbride: GAP-szindróma, Természetgyógyász XXII.évf.9.szám

Pápai Ildikó
életvezetési tréner