A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyári szünet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyári szünet. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 20., szerda

MIT CSINÁLJON A GYEREK A NYÁRI SZÜNETBEN?

Vége, egy tanév megint elsuhant. Már az utolsó héten, az erdei iskolára csomagolva azon töprengtem, milyen napirendet, pontosabban "listát" fogok összeállítani a gyereknek, amelyben természetesen helye van az év közben elmulasztott könyveknek, egy új készség elsajátításának és persze az angol és német szavak folyamatos gyakorlásának. Mire a képzeletbeli lista végére értem rádöbbentem, hogy ezek közül épp csak a gyerekem által áhított tevékenységek hiányoznak! Azt hiszem sok szülő szövöget hasonló álmokat arról, hogy mi mindent fog a gyerekkel "bepótolni" a nyári szünetben. Mintha az év közben felhalmozott hiányosságokat ebben a két és fél hónapba be lehetne tuszkolni!


De akkor mire való a vakáció?
Vekerdy Tamás szerint leginkább semmittevésre! "Nyáron tilos a tanulás, és a - mégis inkább ehhez lenne kedvem - dolgokból legyen több! Szerencsés esetben a nagyszülők megszöktetik néhány hétre a gyerekeket, és a "semmittevésben" kimennek nagyival a piacra, megismerik a pénz értékét, megtanulnak lekvárt főzni, nagyapával horgászni, barkácsolni lehet, ha egyáltalán létezik még ilyen klasszikusan idilli, vidéki nyugalomban eltöltött szünidő!


Kicsi és nagy gyerekek vakációja
Alsós csemeténket még rá tudjuk venni táborozásra hiszen óriási a kínálat, és ha a legjobb cimborája foci táborba megy, akkor szinte biztos, hogy ő is csatlakozni fog! De, mit csináljunk a kamasszal, aki alig várja, hogy büntetlenül lebeghessen a virtuális térben, hiszen már nincs házi feladat, nincs edzés! Tényleg nem könnyű az elcsépelt frázisok helyére újakat találni, hiszen a számítógép az életük része, de akkor adjunk nekik gépes feladatokat, pl. tegyék rendbe a mappákat, szerkesszenek fotókat,  és a foci vébé ideje alatt vezessenek tipp táblázatot!


Ha menni akar, menjen!
"Képzeld, Matyi Spanyolországba megy animátornak két hónapra!" -mondja aggódva barátnőm, aki azért izgul, miként fogja megállni a helyét a sokat alvó, szórakozott tizenhét éves, egy turistákkal hemzsegő szállodasoron? A gyereknek azonban ez volt a vágya, addig keresett-kutatott, amíg rátalált a lehetőségre, és nemcsak a nyelvet, de az önállóságot is új helyzetben, a család védőszárnyai nélkül fogja gyakorolni!
És hogy mi a véleménye a vakáció eltöltéséről egy több évtizede tanító pedagógusnak, íme:
1. Ne tanuljon!
A gyerek eleget tanul év közben. Egy-egy kirándulás, múzeum látogatás alkalmával vagy éppen társasjátékozás közben is rengeteget tanul, nincs szükség "gyakorlásra"!
2. Mozogjon minél többet!
Sportolni együtt a legjobb, pl. miközben  a gyerek biciklizik, rollerezik vagy görkorizik, mi kocoghatunk mellette!
3.Beszélgessetek minél többet!
Közös tevékenységek során, amikor nem is számítunk rá, megered a nyelvük. Erre jók a kirándulások, hosszabb utazások, és ha a gyerek elkezd beszélni hagyjuk, hadd mondja, év közben úgyis csak a "Mi volt a suliban?" kezdetű mondatokra futja.
4.Szabad unatkozni!
Egy iskolás gyereknek már tudnia kell, hogy mit kezdjen a szabad idejével, ne mi táblázzuk be az egész napját. Szüksége van arra, hogy feltalálja magát, még ha az elején ez nehezen is megy.
5.Bízzunk a gyerekre önállóságot igénylő feladatokat!
Ha év közben kevés sikerélmény éri, akkor nyáron ezt nekünk szülőknek kell pótolni. Bízzunk rá egyszerű feladatokat pl. segítsen takarítani, vigye ki a szemetet, vagy válasszon ő, az otthoni teendők közül, de mindig dicsérettel jutalmazzuk.


Bármit tervezünk  a szünidőre, bármilyen "listát" írunk, egy dolgot azonban ne felejtsünk el: a nyár a gyereknek is épp azt jelenti, amit nekünk: szabadságot, pihenést, feltöltődést, szellemi- és testi felüdülést!

Pápai Ildikó
életvezetési tréner
idobenvagy.com

2018. június 1., péntek

ELENGEDÉS....KINEK NEHEZEBB?

Tíz éves volt a gyerekem, amikor először táborozni vitték. Vitték, mert menni nem akart, de én és az apja úgy éreztük, elérkezett az idő, hogy megtapasztalja, milyen a komfortzónáján túl? Milyen ebben az új helyzetben, a közösség részeként létezni, alkalmazkodni, és természetesen élvezni mindazt a jót, amit kizárólag az ő szórakoztatásukra állított össze a rutinos, táboroztató tanárok csodacsapata!


Próbatétel mindenkinek
Az mondják, ne csináljunk drámát az elengedésből, mert az élet része, és idejében érdemes elkezdeni, a fokozatosság elve mentén. De mégis hogyan? Magától értetődik, hogy egy-két napra, egy-egy hétvégére kölcsönadjuk őket a nagyszülőknek, de még akkor is forródróton lógunk, mert a nagyiéknak is jó volna betartania egy-két "szabályt", bár a nyugalmunk érdekében erről az igényünkről gyorsan lemondunk. Kisiskolás korban a táborozás az első alkalom, amikor a gyerekek kikerülnek a szülők védő szárnyai alól, és az új helyzetben megtanulnak önálló döntéseket hozni, és eddig nem ismert helyzeteket, konfliktusokat egyedül megoldani.


Segít az önállóság kialakulásában
Ezek az új élmények formálják a személyiségüket, támogatják  megküzdési stratégiáikat, és olyan életre szóló élményekkel látják el őket, melyekre felnőtt életükben is szívesen gondolnak vissza. De, mit csinálunk közben mi, magunkra maradt anyák és apák? Ha kicsiben is, de megérezzük, mit is jelent majd az "üresfészek" szindróma, és a hirtelen ránk szakadt szabadidőnkkel alig tudunk mit kezdeni. Legalább is nálunk az első, gyermek nélküli napon egymást hívogattuk, majd alig vártuk, az este nyolc órát, hogy kivallassuk, mit csinált nélkülünk? Vacsoráig minden rendben volt, mesélte később Erika néni, de utána Gergő közölte,  ő most hazamegy, mert otthon szeret aludni. Néhány érzelmi bukfenc után azonban mára, rutinos táborozókká váltunk.


Táborozáson túl saját élet
Kezdetben a táborozás, később a külföldi nyelvtanulás, felsőfokú tanulmányok egy másik városban, hovatovább országban, és az elengedésből megszületik a leválás. Pszichológusok mondják, hogy erre az érzelmi sokkra már érdemes időben készülni.  Ne csak addig "tervezzük" az életünket, amíg a gyerekünk kicsi, iskolába jár és velünk lakik! Tudatos életvezetéssel keressük azokat a területeket, amelyeket a felszabadult időnkkel, energiánkkal újra felfedezhetünk. Tanuljunk, sportoljunk, kezdjünk új hobbit, építsünk, ápoljunk örömteli kapcsolatokat! Hiszen nemcsak szülők vagyunk, hanem nők, férfiak, fejlődésre vágyó emberek, akiknek még bőven akad feladatuk saját magukkal!!


Pápai Ildikó
életvezetési tréner
idobenvagy.com

2015. június 14., vasárnap

EGY, KETTŐ, HÁROM: VAKÁCIÓÓÓÓ!!!!!!!!!!

Az idei, 181 napból álló tanév hivatalosan június 15-ig tart, de a legtöbb iskolában már 12-én véget ért a tanítás. Egy-két helyen még tanévzáró lesz a napokban, de közel 1 millió 267 ezer diák számára elkezdődött, a két és fél hónapos nyári szünet.

És ezzel együtt a bonyolult, logisztikai munka a szülők, a család részéről, hogy hová is tegyük a gyereket, ahol jó kezekben, játékosan és élménydúsan, de főként biztonságban telik az idő? 
Hogy milyen lesz a gyerek, a gyerekek vakációja, az nagy mértékben tőlünk, szülőktől is függ, és akkor járunk jó úton, ha nem a mi komfortzónánkon belül keresünk megoldást a gyerek számára, de figyelembe vesszük az életkorát, érdeklődését, habitusát, és természetesen a véleményét is. Ha még nem találtunk nyári tábort, akkor még most sem maradtunk le semmiről, érdemes az interneten és a baráti körben tájékozódni.
Persze van olyan gyerek, - az enyém is ilyen -, aki hallani sem akar ott alvós táborról, de annak is van módja a számtalan, izgalmas, napközis tábor közül válogatnia. Érdemes figyelni a budapesti gyerekprogramokat is, mert a múzeumok, játszóházak, mozik többféle kedvezménnyel csalogatják a gyerekeket.
És hogy meddig tart a vakáció más országokban?
-az USA-ban  és Mexikóban júniustól-szeptemberig,
-Ázsiában változó, többnyire időjárásfüggő is, de leginkább márciustól-júniusig,
-Japánban mindössze 1 hónapot pihenhetnek a diákok,
-Ausztráliában december 20-tól január végéig tart a szünet
-Európai szomszédainknál a hazaihoz hasonlóan június végétől augusztus végéig vakációzhatnak a gyerekek.

És hogy mennyi az ideális nyári szünet?
Sokszor merül fel a kérdés,hogy talán nálunk túl hosszú a vakáció, de a szakemberek szerint a tökéletes regenerálódáshoz 2-3 hónap szükséges, arról nem is szólva, hogy hazánk klímája nem is alkalmas arra, hogy a kánikulában érdemi munka legyen az intézményekben. Erre jó példa  a fiam iskolája, ahol már májusban ömlik be a meleg az ablakokon, redőnyre nincs pénz, a klíma pedig csak álom, hiszen a fénymásoló papír beszerzés és komoly kihívást jelentett ebben az évben! 
Így a gyerekekhez hasonlóan én is a hosszú szünetre szavazok!! Kedves szülők töltsenek minél több időt a gyerekeikkel, szerezzenek minél több közös élményt, hogy legyen mire visszagondolni a borús, őszi napokban!
Hajrá, vakációra fel!!

Pápai Ildikó
életvezetési tréner



2015. június 9., kedd

BALLAG MÁR A VÉN DIÁK

Ez is eljött. Ballag a fiam. Ez elmúlt nyolc év képei diafilmként peregnek előttem, és csak én tudom mennyi sírás, mennyi nevetés, mennyi kétség és mennyi remény fér bele nyolc esztendőbe. És persze nemcsak egy autista gyereket nevelő család életébe.

Nem tévedek, ha azt állítom, mindenki emlékszik még a ballagására, és ha az osztálytársak nevére már nem is, de egy-két fotó emlékeztet bennünket arra, hogyan léptünk át észrevétlenül a gyerekkorból a "majdnemfelnőttvagy" státuszba.

De mióta is ballag a magyar diák, honnan ered ez a szokás?
A szó maga a latin 'valetans' = búcsúzó szóból ered, a szokás pedig Selmecbányáról, ahol a XIX. század 70-es éveiben az erdészeti és bányászati akadémia végzős hallgatói a "Ballag már a vén diák...." kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól.  A ballagás szokása a XX.század elejére már általánossá vált. Az 1920-as évektől a "Ballag már...."kezdetű nótát felváltotta az "Elmegyek, elmegyek..." magyar népdal. Szokássá vált, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzősök szerenáddal köszöntik tanáraikat, a ballagás napján pedig az iskola zászlaját követve, egymásba kapaszkodva, tarisznyával a vállukon mennek végig az iskola folyosóin.
Már a ballagási szokások is új köntösbe bújtak, a diákok számtalan ötlettel színesítik, például lufit engednek az ég felé, sőt ballagnak az óvodások is, teljes joggal, hiszen az igazi felhőtlen évek ott is véget érnek.
 Mi, édesanyák, és édesapák, csak rajtuk látjuk igazán az idő visszafordíthatatlan múlását. Ezért használjunk ki minden napot, amit gyermekeinkkel tölthetünk, hiszen mindegyik megismételhetetlen. 
Most megyek, mert Gerivel még gyakorolnunk kell a ballagási nótát, ami nálunk az LGT híres dala lesz: Valaki mondja meg.. a Képzelt riportból. 
Valaki mondja meg a hosszú élet miért tűnik úgy mint egy pillanat,
Valaki mondja meg mi az, hogy elmúlt, 
Valaki mondja meg, hol maradt?

Ezt sem úszom meg bőgés nélkül. De nem is akarom.
Pápai Ildikó