A következő címkéjű bejegyzések mutatása: születési sorrend. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: születési sorrend. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. szeptember 18., szerda

TE HÁNYADIKKÉNT ÉRKEZTÉL?

Barátokkal nyaralni nemcsak azért jó, mert a nagyobb gyerekek magukra vállalják a kicsik szórakoztatását, - és mi felnőttek, végre leülhetünk kártyázni -, de azért is, mert a gyerekek viselkedéséből kiolvasható, kinek milyen szelet jutott a családi hierarchiában.



Alfred Adler osztrák pszichiáter mondta először, hogy a születési sorrend kihat a személyiségünkre, a képességeinkre, emberi kapcsolatainkra, és ezeket az attitűdöket cipeljük magunkkal egész felnőtt életünkben.
Hataloméhes-konzervatív: az elsőszülött
Az első gyerek maradéktalanul élvezheti szülei teljes és osztatlan figyelmét és imádatát. Mivel gyerekként is nagyobb elvárás nehezedik rájuk, az elsőszülöttek szorgalmasabbak, kitartóbbak, magabiztosabbak és magasabb képzettséget szereznek, mint testvéreik.
Például Nobel-díjasok, amerikai elnökök, és asztronauták között is javarészt első gyereket találunk.
De, autisták között is 42% az elsőszülött, de a negyedik szülöttek, már csak 10%-ot képviselnek.


Nyitott és empatikus: a másodszülött
Kezdetektől azt szokja meg, hogy nincs egyedül és mindenen osztoznia kell. Ezért vagy versengővé válik vagy igyekszik minél jobban különbözni a nagy tesótól. Jellemző rájuk a rugalmasság, kevésbé szoronganak a teljesítményük miatt, kreatívak, bevállalósak.
Kutatások szerint az új, radikális eszmék mellett az elsőszülöttek 47, míg a másodszülöttek 89%-a  mer kiállni, közülük kerülnek ki a nagy forradalmárok!


Cukiságfaktor - a legkisebb gyerek
Nincs könnyű helyzetben, mert vagy túlzott figyelemnek van kitéve, de más esetben a sor végére is kerülhet, mert rá jóval kevesebb idő jut, és mindent megörököl a többiektől. Hogy kivívja helyét a családban magabiztossá, leleményessé, önállóvá kell válnia.


Igazi diplomata - a középső
Pozíciója speciális, mert hiányzik számára a legidősebbnek járó hatalom, és a legkisebbnek járó figyelem, ezért jó diplomácia érzékre, alkalmazkodásra van szüksége. Adler szerint a középső gyerek a családi Béketeremtő!
Az említett, barátokkal közös nyaraláson egy középsőnek született 6 éves kislány folyton kiabált és táncolt,  mindig az övé volt az utolsó szó, elmondása szerint neki ez teljesen természetes. Vagyis Adlernek sem lehet mindig igaza!


Igazi kiskirályok- az egykék
Eredményorientáltságban és motivációban sokban hasonlít az elsőszülöttekre, igyekszik a szüleinek megfelelni. Mivel senkivel nem kell harcolnia a pozícióért, előfordul, hogy túlzott fontosságot tulajdonít magának, számukra a közösségbe kerülés jelenti a "trónfosztást". Általában jobban kijön a felnőttekkel, mint kortársaival.


Az évmilliók során nemcsak az egyén, de a család is evolúciós folyamaton megy át,  amelyben az új tagok érkezésével mindenkinek kialakul a pozíciója, feladata.  Ez az egyedi viszonyulás vagy bánásmód lesz az, ami olyannyira különböző személyiséget, alkalmazkodást és az élethez való hozzáállást eredményez a genetikailag ugyanabból a családból jövő, ám végül mégis sokszor különböző testvérekben.
És ez a genetikai kódoltság fogja valakiben életre hívni az elsőszülött elnököt,  a másodszülött költőt vagy a család szeme fényét, akiből világutazó majd sikeres startup vállalkozó lesz!

Pápai Ildikó
életvezetési tréner

2017. november 8., szerda

A SZÜLETÉSI SORREND ÉS SZEMÉLYISÉGÜNK ALAKULÁSA

Egy-egy családi összejövetel alkalmával szinte mindig szóba kerül, hogyan törtek borsot a nagy és kis tesók, vagy a "láthatatlan" középsők, a többiek orra alá vagy azért, hogy felhívják magukra a figyelmet vagy azért, hogy  végre békén hagyják őket!

Alfred Adler, osztrák pszichiáter volt az első, aki lélektani szempontból vizsgálta a születési sorrend hatását a személyiség fejlődésére. Vagyis az, hogy elsőként, másodikként, legkisebbként, középsőként vagy egykeként születtünk egy családba, kihat a személyiségünkre, képességeinkre, munkánkra, házasságunkra, és emberi kapcsolatainkra is.


Elsőszülött - hatalom és felelősség
Az első gyerek maradéktalanul élvezheti a szülők teljes figyelmét, szeretetét, támogatását. Az elsőszülöttek - kutatások szerint - okosabbak és magasabb képzettséget szereznek, mint testvéreik, de nagyobb felelősség és nyomás is van rajtuk, a szülők keményebben ösztönzik őket teljesítményre. Egyeduralmuk azonban leáldoz a következő baba megszületésekor, és ezt a trónfosztást gyakran traumaként is megélhetik, bár később rájuk kerül az "okosnagytestvér" címke, aminek igyekszenek megfelelni.
Nővérem után tíz évvel születtem, ő gyakran mesélt ennek a "bizalmi" szerepnek az árnyoldalairól, pl. amikor már önjáró voltam, édesanyánk - mivel egyedül nevelt minket - gyakran bízott a gondjaira, és mint "kötelező" tartozék, néha megfúrtam  a legfontosabb randikat.
Adler szerint az elsőszülöttek személyiségjellemzői a következők: következetesek, magabiztosak, ambiciózusak,de inkább konzervatívok, szívesen merengenek a múlton.


A másodszülött - nyitott és empatikus
A második gyerek a kezdetektől tudja, hogy nincs egyedül, mindenen osztoznia kell. Ezért vagy versengővé válik, mert be akarja hozni a nagyobb tesóval szembeni hátrányát vagy ha ezt nem tudja túlszárnyalni, akkor igyekszik minél jobban különbözni tőle, lázadó lesz!
Személyiségjellemzői: rugalmas, nyitott, kockázatvállaló, kreatív.


A legkisebb gyerek
Aki vagy nagyon sokat harcol a figyelemért vagy a család kedvencévé válik és a túlzott figyelemmel, pátyolgatással kell megküzdenie. Ez olyankor fordul elő, amikor esetleg kései, nem várt gyerekként születik, az egész család kényezteti, ami elnyomhatja a küzdőszellemét. Előfordul az is, hogy a sor végére kerül, kevesebb idő jut rá, új ruhákat, játékokat nemigen kap, mindent "megörököl". Ahhoz, hogy kivívja helyét a családban és az életben, magabiztosabbá, leleményesebbé kell válnia, és gyorsan megtanulja, hogy boldogulhat egyedül!


Középső - nagy diplomata
Pozíciója egészen speciális, egy ideig ő a kicsi, majd jön az új testvér, ami általában megviseli. Helyzete elég komplikált, mert hiányzik belőle a legidősebbnek kijáró "hatalom", illetve megfosztották a legkisebbnek járó figyelemtől. Erre hajdani diáktársnőm, középső gyerekként így emlékszik vissza:
"Nagyobb családi ünnepeken gyakran élcelődtek velem, hogy "Ja, Te is itt vagy!" - és ez a viccesnek hitt megjegyzés ott lappangott a kamaszkori szorongásaimban.  Ahhoz, hogy időnként érvényesülni tudjon, rengeteget kellett alkalmazkodnia, mint mondja.
Adler szerint a középső gyerek a családi béketeremtő, mindenkivel jó kapcsolatot igyekszik fenntartani, de nem kötődik, ragaszkodik annyira mint testvérei.


Mi a helyzet az egykékkel?
Státuszuk sokban hasonlít az elsőszülöttekéhez, ugyanúgy a szülők elvárásainak akar megfelelni, de mivel mindig a család figyelmének középpontjában marad, túlzott fontosságot tulajdoníthat magának. Számukra a közösségbe kerülés jelentheti a "trónfosztást", hiszen ott már alkalmazkodnia kell. Jobban kijönnek a felnőttekkel, mint kortársaikkal, eredményorientáltságuk megmarad. Általában  gyengédek és szeretetteljesek vagy épp gyámoltalanok annak érdekében, hogy továbbra is a figyelem középpontjában maradhassanak.

És Te, Kedves Olvasó, Veled mi a helyzet?
Hogy élted meg születési rangsorodat a családban?
Örömmel vesszük, ha kommentben megosztod velünk!

Pápai Ildikó
életvezetési tréner