A következő címkéjű bejegyzések mutatása: virtuális játékok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: virtuális játékok. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. október 25., csütörtök

JÁTÉK-MENTÁLIS RUGALMASSÁG-E-SPORT

Egy kilenc éves kislány kóros fáradékonyságára szülei derítettek fényt, amikor kilesték, a gyerek éjszaka X-boxozik, sőt egy üvegbe pisil, ne kelljen a játékot egy pillanatra sem abba hagynia. Ezt a cikket elrettentő példaként olvasta fel barátnőm a fiának, és amikor jóval idősebb, több órája gépező csemetém sokadik felszólításra még mindig konzolt szorongat, akkor bizony elveszítem, messze földön híres türelmemet. "Anyaa, ez csak egy játék!"- mondja ilyenkor, nálam jóval higgadtabban.


Játék vagy függőség?
Az idősebb generáció, amihez mi, szülők is tartozunk, még mindig úgy gondoljuk, hogy  a virtuális játékok komoly károkat okozhatnak gyermekeink testi-lelki fejlődésében. Mivel a játékok térnyerése közeli múltra tekint vissza, nincsenek olyan kutatási eredmények, amelyek a hosszú távú hatását jelezhetnék. Az eddig ismert, leginkább "károsnak" tartott jelenség a függőség, a közvélekedés szerint, de erről mást mond a Wisconsin Egyetem pszichológusa, 
C. Shawn Green, aki szerint a videojátékok az agy működését ahhoz hasonlóan változtatják meg, mint amikor olvasni tanulunk, zongorázunk vagy egy térképen navigálunk. 


A lányokat is engedd!
A programozóvilág véleménye szerint, ideje lenne a lányokat is videojátékok elé ültetni, mert a ma is élő sztereotípiák miatt, ők már általános iskolában eltávolodnak a virtuális világtól, de ha meggyőződhetnek róla, hogy ez a világ nem is olyan bonyolult, és sikerélményük lehet, ők is érdeklődőbbé válnak az informatika iránt!
Miért jó játszani?
A korosztályoknak megfelelő játékos programok pedig az alábbi képességeket fejlesztik Daphne Bavalier, kognitív pszichológus szerint:
1. Problémamegoldó képesség és logika, hiszen rövid időn belül több megoldás közül kell választani,
2.Kéz-szem koordináció, finommotorikus készségek, hiszen a legtöbb játék térbeli tájékozódásra épül,
3.Erőforrás menedzsment, logisztika és tervezés, mert a stratégiai játékokban saját erőforrásból kell gazdálkodni, átvészelni csatákat, és városokat újjáépíteni, 
4.Multitasking, ezekben a játékokban a gyereknek több dolgot kell kézben tartania egy időben,
5. Nyelvtanulási és matematikai készségek, hiszen el kell olvasni az instrukciókat angolul, és meg kell találni az összefüggéseket.


Mindenki nyugodjon le, jönnek az e-sportolók!
A kutatások zöme tehát azt támasztja alá, hogy megfelelő odafigyelés mellett, a pozitív hatások vannak túlsúlyban, és az új, feltörekvő irányzatról, az e-sportról (elektronikus sport) még nem is szóltunk, amit a professzionális, leigazolt  videojátékosok versenyszerűen űznek,  különösen magas fizetéssel. A szülői félelmek tehát, hogy gyerekeink elszigetelődnek, függővé válhatnak, nem bizonyítottak, még egy-két kivételes, média által felkapott híresztelés ellenére sem.


Az időtlenség öröme
Nem lennék meglepve, ha a fentiek Téged  sem győztek meg arról, hogy kifejezetten jó, ha a gyerek konzollal a kezében, a képernyőre tapad, ez mégis csak a kikapcsolódás, sőt a tanulás egy formája  napjainkban. Hagyjuk tehát, hogy a látszólag "haszontalan" tevékenységekbe elmerüljenek, mert számukra ez jelenti a szabadságot. Ez a fajta békén hagyás pedig semmiképp sem  szülői hanyagság! Nyakunkon az őszi szünet, és ha megbeszéljük a gyerekkel az elfogadható időkeretet, felkínálunk neki egyéb, házon kívüli szórakozást, hovatovább vele együtt X-boxozunk, akkor abból nagy baj nem lehet!


Pápai Ildikó
életvezetési tréner
idobenvagy.com

2017. február 20., hétfő

FIGYELEM: NEM KÁROSAK A VIDEÓ JÁTÉKOK!

Ha tizenhat éves fiamtól azt kérdezem, mi a kedvenc játéka, gondolkodás nélkül az Xbox-ra szavaz. Természetesen nem örülök, és ugyan nem vagyok rá büszke, de előfordul, hogy az idegösszeroppanás határáig elviszem az aggódást, hogy mégis mennyi ideig hagyjam hétvégén játszani?


KÁROS SZENVEDÉLY?
A legfrissebb kutatási adatok alapján, ma Magyarországon a megkérdezett serdülők 80%-a szabadidejében "gépezik". 
Amerikában a szemészeti és ortopéd szakorvosi gyakorlatban a gépezést kísérő  tünetekre már új kifejezések születtek, pl.
playstation hüvelykujj, iPadnyak, de a csuklóizületi, és látásproblémák mellett a fej-és nyakfájás is gyakori. Ugyanakkor érzelmi, szociális és pszichológiai problémákat is kiválthat a rendszeres videó játék, különösen, ha a gyerek személyiségéből, élethelyzetéből adódóan szorongóbb, hajlamos a depresszióra, aminek következményeként figyelemzavar és viselkedésproblémák is megjelenhetnek. 
Amikor gyermekünk már több órája, - egy számunkra teljesen értelmezhetetlennek tűnő, ugrabugráló figurákat ide-oda mozgató játékkal - "szórakozik", hajlamosak vagyunk kiborulni, és azonnal valami "értelmes" elfoglaltságot ajánlani a gyereknek, de ha alaposabban belegondolunk,  a játéktevékenységnek ez a fajtája is örömforrás, és a pszichés fejlődés egyik  eleme.

LEHET HASZNOS IS!
A kutatások zöme azt támasztja alá, hogy a kártékonyságukról szóló híresztelések mellett a pozitív hatások vannak túlsúlyban! Ahogy a gyerekek ösztönösen tudják, a videó játékok által fejlesztett mentális képességek éppen a mai világban egyre fontosabb készségek. A játékoktól való szülői félelmek, pl. hogy addiktívak (függőséget okozók) lennének vagy elszigetelődéshez, erőszakhoz, netán elhízáshoz vezetnének, nem bizonyíthatóak, még egy-két kivételes, a média által felkapott híreszteléssel ellentétben sem.

Az Amerikai Játékok Lapja 2014-es számában van egy A. Eischenbaum, D.Bavelier és C.Shawn Green kutatók által jegyzett cikk, amelyben összefoglalják a legutóbbi kutatások alapján a videó játékok hosszan tartó, pozitív hatásait különböző képességekre, úgy mint percepció, figyelem, emlékezet, és döntéshozatal.
A legtöbb kutatás akció játékokat vizsgált, azaz olyan programokat, amelyekben a játékosnak gyorsan kell mozognia, több információt kell egyszerre nyomon követnie, nagy adag információt kell észben tartania és a másodperc tört része alatt kell döntést hoznia. Az ilyen jellegű játékokhoz szükséges készségek éppen azok, amelyeket a pszichológia az intelligencia építőkockáinak ismer el!

Sőt, azokban a kísérletekben, ahol számítógépes játékokat oktatási célra, pl. nyelvtanulás támogatására használtak, a diákok tanulási potenciálja dominánsan javult azokéhoz képest, akik nem használták a virtuális feladatsorokat.
A játékfejlesztők pedig már az óvodás korosztályra is gondolnak, de mégis a serdülők azok, akik célközönségnek számítanak. 

Náluk azért is ennyire népszerű ez a tevékenység, mert játék közben kiléphetnek a megszokott kereteik közül, egy másik, ún. virtuális térbe, ahol beleélhetik  magukat a szereplők bőrébe és világába. Ez az elfoglaltság tehát nem feltétlenül ördögtől való, mert a kikapcsolódás, a feltöltődés és a tanulás eszköze is lehet.
Ennek szem előtt tartása, és időbeli szabályozása pedig a felnőttek feladata. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy gyerekeink jövőjének megkerülhetetlen "segéd"eszköze mégiscsak a számítógép!

forrás: www.szabadtanulas.hu www.csaladinet.hu

Pápai Ildikó
életvezetési tréner

2015. február 18., szerda

POST-OLOK, TEHÁT VAGYOK!

"A facebook-ot be kéne tiltani, mert egyesek még azt is kiposztolják, ha lezuhanyoztak!"-mondta indulatosan egy barátnőm, aki csak néhány hete adta meg magát a civilizációs nyomásnak, hogy végre letegye virtuális névjegyét a világban.
Az 1965 és 1979 között születettek, mint Ő, és jómagam is az X, az 1980-1995 közöttiek az Y, az 1996 után születettek pedig már  a Z generáció tagjai, és őket kísérjük oviba reggelente. - mondják a szociálpszichológusok.