NOVEMBER A VEGETÁRIÁNUS ÉTKEZÉS HÓNAPJA

Még  akkor is, ha ezekben a hetekben már vészesen szűkül azoknak a gyümölcsöknek és zöldségeknek a köre, amelyek közül válogathatunk. Ha fel szeretnénk tölteni energiaraktárainkat, akkor vegyünk almát, körtét, datolyaszilvát, kiwit, birsalmát, a zöldségek közül karfiolt, brokkolit, sütőtököt és persze a szezon csodaszerét a céklát!

Néha legyünk vegánok!
A hús fontos táplálék, mert értékes fehérjéket, vitaminokat, ásványi anyagokat, vasat tartalmaz, de a jóból is megárthat a sok.  Magyarországon egy felnőtt évente 620kg ételt fogyaszt, és ennek közel 50%-a állati eredetű fehérje és zsiradék. Zöldséget, gyümölcsöt sajnos lényegesen kevesebbet eszünk, az ideális 50-80 dkg helyett átlagosan csak 30-40dkg-ot naponta. 
Heti egy nap hús nélkül - nemcsak Neked, a Földnek is nagy megkönnyebbülést jelent! Az állattenyésztésnek nagy a szénlábnyoma: több felmelegedést okozó üvegházgázt termel, mint a növénytermesztés!! 1990 óta 61%-al nőtt a globális üvegház-kibocsátás, és ennek több mint negyedéért az állattartás a felelős, mert a kérődző állatok metánt termelnek, ami 23-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid!
Egyél kevesebb húst, de szabad tartásút, minőségit válassz!!

Húsmentesen táplálkozni komplikáltabb?
Részben, és jó ha tudjuk, hogy a növények más proteineket (fehérjéket) termelnek, -amelyek aminosavakból épülnek fel -, mint az állatok, és gyakran olyan keveset használnak fel egy fontos aminosavból, hogy ezeket "nem teljes értékű" proteineknek nevezzük. A proteinek minden, sejtben lejátszódó folyamatban részt vesznek, ezért létfontosságúak! A pusztán zöldségekből kapott "félkész" proteineket testünk egyszerűen lebontja, a pici savakat kipisiljük. Csak néhány példa: a babban  nincs metionin nevű aminosav, a rizsből a lizin hiányzik, a kukoricából a lizin és a tripofán. Ez persze nem azt jelenti, hogy a húsevők győztek, inkább azt, hogy a vegánoknak jóval változatosabban kell táplálkozniuk!
Sok országban intuitív módon úgy készítik az ételeket, hogy azok élettani szempontból épp kiegészítik egymást pl: rizs babbal, tészta sajttal, pita humusszal, hús salátával, és aki eszik tojást és sajtot is, az hozzá tud jutni szinte az összes aminosavhoz.

Arany középút: vegyes táplálkozás!
Beleink mikrobiótája akár két kilót is nyomhat és vagy 100 billió baktériumnak ad szállást. Ez  a mikrobaközösség az ételt "felaprítja" számunkra, energiával látja el a beleinket, vitaminokat állít elő, mérgeket, orvosságokat bont le, és edzi az immunrendszerünket, úgy működnek bennünk,mint apró gyártelepek, ezért nagyon fontos, hogy milyen tápanyagokkal látjuk el őket!  Ételeink kb. 40-féle tápanyagot szolgáltatnak a szervezet számára, ezek lehetnek testfelépítők (fehérjék, ásványi anyagok), energiaszolgáltatók (zsírok, szénhidrátok) és szabályozók (vitaminok, nyomelemek).
Okostányér? Igen!
Igyekezzünk tehát étkezésünkben a változatosságra törekedni, ami a felgyorsult élettempónk mellett nem könnyű, de ebben segítségünkre lehet az "okostányér", ami a magyar dietetikusok legfrissebb táplálkozási ajánlása. Az ábra megmutatja, hogyan érdemes összeállítani mindennapi betevőnket, íme:

Pápai Ildikó
életvezetési tréner
idobenvagy.com

források.
husmenteshetfo.hu
mdosz.hu
Giulia Enders: Bélügyek c.könyve

HA A GYEREK SZERET ENNI....MOZOGJON IS!!

Minden szülő tapasztalja, hogy a gyerek megszületése pillanatától, az evés kerül a család fókuszának középpontjába, és így marad hosszú évekig. Ha alig eszik a kicsi azért aggódunk, ha sokat, akkor azzal vádolnak minket, hogy tömjük a gyereket. 
Nemrégiben egy tanulmány jelent meg arról, hogy hazánkban  minden negyedik kislány és minden ötödik kisfiú súlytöbblettel küzd, gyarapodásuk pedig akkor lesz látványos, amikor iskolába kerülnek.  A lehetséges okok között szerepel, hogy a legtöbb csemetét autóval visznek iskolába, és még ma is kevés gyerek jár suli után valamilyen sportra, a szülők inkább a tantárgyi korrepetálást és a nyelvtanulást preferálják. 

A gyermekkori elhízás okai között első helyen szerepel az a tény, hogy a gyerekek iskolai utáni szabadidejének nagy részét a televízió előtt töltik, általában egészségtelen nassolnivalók társaságában, és még a reklámok is azt a vágyat erősítik bennünk, hogy ha éhes vagy csak kapj be egy csokit!!

Ma, amikor a fiam tábori eligazításán az egyik kérés a szülők felé az volt, hogy készítsenek a gyereknek uzsonnát, mert a gyerekek éhesek, akkor bevallom, megdöbbentem. Van olyan szülő, aki úgy gondolja, hogy reggel nyolctól délután négyig majd elég lesz az ebéd? 
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége felmérésében 14 év alatti gyerekeket kérdeztek arról, hogy mikor és mit esznek legszívesebben? A kép lesújtó lett. Az óvodás-kisiskolás korosztály 82%-a naponta többször eszeget csokit, cukrot, kekszet, csipszet, és általában reggelire is valami édeset fogyaszt. Ugyanakkor mindössze 21%-uk eszik rendszeresen gyümölcsöt. Ebben az életkorban a napi ötszöri étkezés lenne ideális, de 90%-uk csak háromszor eszik, negyedük nem is vacsorázik!
Még szomorúbb tény, hogy a gyerekek 50%-a nem ismerte fel a szilva ízét, és sokuknak gondja volt a paprika, a körte, az uborka ízének azonosításával!
Autista kamaszt nevelő szülőként pontosan tudom, hogy egy gyereket nem lehet erőszakkal evésre bírni! Hiába kínáljuk neki a szezon legvidámabb fürt cseresznyéjét, leghamvasabb barackját, még a lélektani hadviselésnek tekintett, jövőbeni csokoládéjutalom reményében sem hajlandó megkóstolni. 

A vizsgálatból az is kiderül, hogy a pubertáskorra jellemző megnyúlás, a "hiúság" általában segít a súlytöbblettel bíró serdülőkön, de előfordul különösen lányoknál, hogy a médiából rájuk ömlő téves elvárások sokuknál testképzavarhoz, indokolatlan fogyókúrához vezet!
Az említett felmérés szerint  a családok ma, átlagosan harmincféle ételt készítenek el, ritkán újítanak,  és az időhiány miatt sokszor a könnyen, gyorsan elkészíthető, alacsony kalóriatartalmú, kevésbé egészséges ételek kerülnek asztalra.
Saját tapasztalat, hogy a család nagy része a munkahelyen és az iskolában étkezik, igazi közös főzésre, meghitt étkezésre inkább hétvégén jut idő.
A szakemberek azt javasolják, hogy a hétköznapokon is igyekezzünk természetes alapanyagokból válogatni, kerüljük a gyors ételeket, gyümölcsből-zöldségből pedig az ajánlott napi adag legalább 400 gramm nyersen vagy főzve, és ez nyáron egyszerűen beszerezhető.

Ami pedig a tévé, számítógép előtti üldögélést illeti, van még több mint egy hónap a nyári szünetből. Küldjük el a gyereket gyalog a boltba, menjen biciklivel a nagymamához, válasszunk egy kellemes, kora esti időpontot, amikor elmegyünk együtt sétálni, hovatovább kocogni. A sport ne csak az egyhetes tábor, és a szabadság ideje alatt férjen bele az időnkbe, mert a testtudatosságra, a mozgásra is saját példánkon keresztül mutathatunk rá leginkább, a gyereket pedig kérjük meg, posztolja ki a futás közben készült képünket a közösségi oldalon!

Pápai Ildikó
életvezetési tréner

Több mint szépség

Tíz nappal ezelőtt ott hagytam abba, hogy elindultam vacsorát főzni, és mindezt a délutáni kívánságműsor legjobb slágereire, így nemcsak az étel lett hamarabb készen, mint máskor, de az "ajánlott", napi 30 perc, közepes intenzitású mozgást is betuszkoltam a napirendembe. Kettő az egyben, mondhatnám magamtól elragadtatva, de erre semmi okom, mert azóta sem ismételtem meg,